"Tévedtem, mikor azt gondoltam, hogy menni fog,
Belátom elbúcsúzni fáj, de néha menni jobb."
Children of Distance
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szakítás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szakítás. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. november 19., csütörtök
2015. október 12., hétfő
2015. május 25., hétfő
"Van. Aztán egyszer csak nincs.
Például van, aki állandóan az előszoba szőnyegén felejti a latyakos cipőjét. Te egyfolytában kárálsz miatta, aztán egy szép napon ott állsz az előszobában, és a csupasz szőnyeget bámulod.
Van, aki állandóan hamisan fütyül, még az újságot se tudod átfutni tőle. De egy szép napon túl nagy lesz a csönd.
Van, aztán egyszer csak nincs."
Katarina Mazetti
2015. január 29., csütörtök
"Elmegy. Kinyitja az ajtót, elmegy anélkül, hogy visszanézne. Becsukja az ajtót maga mögött. Állok az ablaknál, és nézek utána. Gyors léptekkel távolodik, alakja eltűnik az egyik épület árnyékában. Még akkor is sokáig nézem azt a helyet, amikor már régen nem látom. Talán valamit elfelejtett elmondani, és talán még visszatérhet - reménykedem. De nem jön vissza. Csak a hiánya marad utána, mint valami horpadás a térben."
2014. szeptember 27., szombat
2014. július 9., szerda
"Nem te mondod meg, hogy mikor van vége. Az élet majd megmondja, elhozza azt, akivel még dolgod van, és csak akkor enged menni, ha minden szót megkaptál ahhoz, hogy értsd a leckét, hogy mehess tovább az utadon. Ha új kezdődik, búcsúzz a régitől - ha azt gondolnád, nincs kitől, majd az élet megmutatja, hogy mennyire tévedsz. Az utadba fogja sodorni őket, a kérdés, hogy elfogadod-e azt, hogy semmit sem tesz véletlenül."
Oravecz Nóra
2014. május 9., péntek
2014. február 14., péntek
2014. január 27., hétfő
"Megszoktam, hogy régóta vagyok úgy veled, hogy nélküled,
Megszoktam, hogy nem jelentek, nem jelentek semmit neked,
Már megszoktam, hogy ami beugrik mindenről, az a te neved,
Padok, utcák, járdaszegélyek, köztéri vécék, bárok, terek.
Hozzászoktam a gondolathoz, hogy nem szédülünk estéket át,
Hozzászoktam, hogy pultokat verve miattad iszok még egy piát,
Megszoktam, hogy a barátaid is undorral mondják ki a nevem,
És hozzászoktam, hogy forró estéken más tölti benned be helyem.
Megszoktam, hogy kint az erkélyen árválkodik az a hamutál
Amit azért raktam, hogy ne szórd szét a hamut, amikor itt aludtál,
És megszoktam, hogy abból a korsóból sörözök, amit te loptál
Nekem abból a kocsmából, ahol rád találtam, s te rám találtál
Mert csak az egy hibákat, amik olyanok, nem nézzük el egymásnak,
A tiszteletem meg a megszokásaid egy jó mély gödröt ásnak,
Amibe a szemetet szórják épp bele, amit egymásban csináltunk,
Elintéztem, elintéztél, és mindketten továbbálltunk."
Jeszenszki Martin – Megszoktam
forrás: antibeautycum
2013. augusztus 25., vasárnap
2013. július 12., péntek
2013. június 4., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)