"A búcsú nagyon fontos. Különösen azoknak, akik maradnak."

Jo Nesbo

"Összeszorítom a fogam, a léptek nehezek,

Üres minden, hiába látjátok, hogy nevetek.

Elbúcsúzom újra tévedtem, és vállalom,

De életed derekán nem leszek súly a válladon."

Children of Distance

"Régen azt mondtam, negyed mérföldről negyed mérföldre élek, és azt hiszem, ezért vagyunk testvérek. Mert te is így éltél. Akárhol is vagy, legyen az negyed mérföldre, vagy a világ túlsó felén, mindig velem maradsz, és mindig a testvérem leszel."

"Ne vádolj senkit, te lökted el azt, ki
magát feladva tényleg szeretett.
És itt van a cél, az áhított semmi,

a pillanatonként mind kevesebb."

Balási András

"Tegnap egész nap imádkoztam. Nem azért, hogy maradj; úgy éreztem, az nem lenne helyes. Azért imádkoztam, hogy legyen erőm elküldeni téged."

Diana Gabaldon

"Az élet tulajdonképpen elválások sora. De mégis az fáj a legjobban, hogy nem szánhattam egy percet a búcsúzásra."

"Miért nem csak a rossz dolgoknak intesz búcsút? Köszönj el azoktól az időktől, amikor elveszett voltál! Amikor nemet kaptál igen helyett. A sok kaparástól, sebtől, minden szívfájdalomtól. "

"Látod, ez lett belőled is, szavak, pedig tényleg hiányzol."

Simon Márton

"Vágyok egy ölelést, egy olyat, ami mer elengedni. Aki nem tart görcsösen, nem szorít, csak annyira, amennyire kell, és addig, ameddig jólesik. Nem húz magához szorosabban, ha menni akarsz. Tudja, hogy el kell engednie, és azt is, hogy vissza fogsz jönni hozzá. Mert az, hogy elmész, nem azt jelenti, hogy más kell. Egyszerűen csak annyi van, hogy neked is van két lábad, meg neki is... és nyilván, nem véletlenül..."

"Nem várom, hogy megbocsássad azt, hogy elköszöntem."

"Bocsáss meg, hogy búcsú nélkül távozom, de így talán könnyebb. Nem akarom, hogy lásd, ami velem történik. Azt akarom, hogy csak arra emlékezz, amikor még együtt voltunk.

Azt reméltem, hogy tovább maradhatok. Még annyi mindent csinálhattunk volna együtt. Soha nem fogom elfelejteni, hogyan nyitottad meg a szívemet. Olyan elevennek éreztem magam melletted, amilyennek soha, ezt még csak álmodni sem mertem volna.

(…) Nem félek. Látod, a sors úgy rendelte, hogy találkozzunk. Egy napon még újra együtt leszünk. Teljes szívemből ezt remélem.

Addig is azt akarom, hogy élj az álmaidnak. Hallgass a szívedre, és élj szeretetben. Amikor pedig elhagyod az árnyékvilágot, gyere, és keress meg. Én várni foglak."

Ben Sherwood

"Az egyik legutálatosabb dolog a világon a búcsúzkodás. Gyűlölöm. Amikor ott állok, mint egy csokijától megfosztott óvodás, és könnybe lábadt szemekkel nézek a másik után, mintha ő tehetne mindenről. Arról, hogy mennem kell, vagy, hogy mennie kell. Talán az egyik leggyötrelmesebb érzés az, amikor neked kell búcsúznod. Gomb nagyságúra szűkül a gyomrod, mert tudod, azok az emberek, akik eddig az életedet jelentették, most hirtelen fizikai valóságukban eltűnnek, ám virtuálisan továbbra is őrséget állítva őriznek, hogy nehogy bármi bajod essék. Hogy még véletlenül se dőlhessen össze a várad, amit olyan nagyon nehezen építettél fel."

"De most kinyitom az ajtót és inkább távozom, mert az idő elszáll, túl gyorsan pörög, s ahogy semmi sem az életben, úgy a szerelem sem örök."

"Igazából még mindig nagyon szép emlék él bennem rólad, rólunk, van egy kis darab közös múltunk, de ahhoz, hogy ez így maradjon meg, az kell, hogy ne rontsuk tovább."

Leiner Laura

"Néha nem ahhoz kell sok erő, hogy az ember kitartson valami mellett, hanem ahhoz, hogy lemondjon róla."

"De hiába, mert nem vagy itt, nem bújik hozzám senki sem, de ha azt mondod, hogy szeretsz, Neked mégis elhiszem. Neked mégis... Neked mégis elhiszem..."

"Ha volt út, amin együtt jártunk, mára már az mögöttem, az érzéssel, hogy elmúlt, mégis békét kötöttem."

"Maradni szeretnék, de túl sok emlék fűz hozzád, haladnom kell, a szívem úgyis újra eldobnád."

"Csak még egyszer búj hozzám, a búcsúkönny oly hasztalan, ne hullajts értem egyet sem, csak fogadd el, már vége van."

"Én sohasem búcsúzom, én szótlanul távozom."