"Elfelejteni semmit sem tudok, megbocsátani azonban mindent."

Gobbi Hilda

"Mert amíg felejtenél, addig emlékezel."

"Akartalak... mindennél jobban, mindenkinél jobban. Megtalálni, felfedezni, szeretni. Veled lenni, megélni az életet. Akartam. Akartalak. Aztán mást is akartam. Felejteni. Nem szeretni. Elveszíteni az úton, nem gondolni rád. Soha, soha, soha. Soha nem tudni rólad. De nem lehetett. Nem lehet. Felejteni, nem szeretni, elveszíteni. Csak egyet lehet. Megtalálni. Újra és újra és újra. Szeretni."

Csitáry-Hock Tamás

"Ha adhatok egy jó tanácsot, tanulj meg felejteni, hidd el, nem jó mindenre emlékezni."

Tóth Imre

"A továbblépés és a felejtés nem ugyanaz."

"A megbocsátás nem azonos a felejtéssel."

Jodi Picoult

"Csak felejts.
Nem azért, mert ők azt érdemlik. Hanem azért, mert te békét érdemelsz."

SF

"Akit feledni akarunk, arra gondolunk."

"Néha egész élet rámegy arra az igyekezetre, hogy valaki nélkül próbáljunk meg élni."

"Soha nem igaz, hogy elfelejtheted."

"Nem számít, mit teszek. Elfelejtem azt, hogy elfelejtelek."

"Mindenkiben van valami szép. Valakiben az, ha elfelejted!"

"Nem maradnak csak az emlékek, elmúlnak az érzelmek..."

"Felednem kell a múltam, ha nem akarok úgy élni, mint egy gyűrött felmosórongy. De mindig újra és újra meghallgatom azokat a zenéket, amelyeket akkor szerettem, újra megnézem a régi képeket, ösztönösen előidézem az emlékeket - és egész nap, minden percben azon elmélkedem, hogy vajon az, ami engem ennyire megvisel, őt is megviseli?"

"Kicsit fáj még, hogy átvert, amúgy tényleg nem komoly. Vadul nyüzsgő hangyaboly lakik bennem pár napig és elfelejtem aztán, szép lazán."

"– Micimackó, ígérd meg, hogy nem fogsz elfelejteni. Akkor se, ha már százéves leszek.

Micimackó gondolkodott egy darabig.

– Én akkor milyen öreg leszek?

– Kilencvenkilenc."

"Azt mondják, az idő begyógyítja a sebeket, a gyors felejtés pedig remek életfunkció. Csak azt hagyják ki a mindenre alkalmas pszichológiai tételből, hogy maradnak az ember fejében olyan momentumok, amelyeket lehetetlen eltávolítani. Még mosollyal és szeretettel is."

"Egy állomáson állok, kezemben hatalmas bőrönd, a döntés végleges, szívemből nem csinálok börtönt. A síp megszólal, hangja messze száll a szélbe’, a vonat elindult, a búcsú hangja lép be. Könnybe lábadt szemmel, vérző szívvel könnyem íze számba, hogy könnyebb legyen felejtenem, nem nézek hátra."

"Belehalok, hogy neked nem jelentek többet, mint egy lányt, akit ismersz, de legszívesebben elfelejtenél."

"Csak egy szó, mely végső lépéseket tett: Elfeledtelek."