"Ürítem a szívem. Oldom a kötelékeket. Nem gondolok rád. Aztán felfalsz még az érkezésed előtt. Ott jelensz meg, ahol soha nem várnám. Hajnali kettőkor a város kihalt szegletében, ahol soha nem voltam még. És meghalok, csak hogy rám figyelj. Éppen ezért nem figyelünk egymásra. Vegyülök másokkal. Szétfúrod a hátam a szemeddel. Le is megyek az alsó szintre. Míves taktikának álcázott menekülés. Tudom ez a: nem érünk egymáshoz, csak jelentőségteljesen nézünk, ez az, ami maradt nekünk. És pontosan azt sem tudom megmondani, hogy ez kinek a hibája. Nem gondolok rád."

Albert Tímea