"Ne verd át azt, aki téged nagyon szeret
Ne tedd tönkre az életét, ha már a tied boldog nem lehet!"

"Féltem, hogy igent mondasz, mert támasz kell neked.
Féltem, hogy nemet mondasz, mert kellesz nekem!"

„Álmom véget ér, felébredek, és sehol nem találom a szerelmemet. Csak a gyengédség marad meg szívemben, és szemem sarkában a könnyek.”

„Nézz reám, mit látsz, csak árnyék, csak por, mit fúj a szél.”

"Volt valami a mellkasomban, amit szívnek hívnak, de ez itt inkább egy hideg kődarabhoz hasonlíthatott."

„A lányok hamarabb megtanulják, mi az az
érzés, mint a férfiak, mi a gondolkodás....”

"A legnehezebb dolog szeretni valaki, hagyni, hogy hibázzon és ennek ellenére tovább szeretni őt!"

„Már tudom milyen éjjel-nappalnak lenni, milyen örökké együtt és mégis külön.”

„Nem mondom, hogy nem tudok nélküled élni, mert tudok. Csak nem akarok.”

„Úgy érzem elvesztem a messzeségben, s szívemet ott hagytam a
sötétségben. Keresem ki rabolta el tőlem, de arca csak homály a ködben.”

„Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.”

„A szerelem egy olyan ígéret, amit eleve törötten adnak át!”

"Hidd el, hogy annyira félek én!
Nem tudom, van e még remény,
hogy egyszer majd engem úgy szeretsz,
ahogyan kit sosem feledsz..."

"Emberi törvény: kibírni mindent,
És menni mindig tovább,
Még akkor is,
Ha nem élnek már benned remények és csodák!"

"Volt egy lány, aki megtanulta, nem baj, hogyha fáj
S hitte, hogy egy napon majd ő is rátalál
Aki jóban-rosszban majd mellette áll
És többé nincs határ... "

"A szerelembe - mondják - belehal, aki él, mégis úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér."

„Tudom, hogy a halál után is van élet, hisz szívem már rég meghalt érted, de én mégis élek.”

"Ha igazán élnél, én a válladról nézném végig, ahogy élek valaki mással... egyedül ébren, mindennek háttal."

„Minden történet véget ér valahol, de az életben minden vég valami újnak a kezdete!”

„Csak egy csók volt...
De soha ne feledd: Neked adtam benne a lelkemet.”

„- Mit szeretsz benne ennyire? Hogy sikeres?
- Nem! Azt, hogy nincs rám szüksége!”

„Káosz kell, nem bírom a rendet.
Zaj kell, ami megöli a csendet.
Élet kell és szabadság,
Nem valami ostoba hazugság!”

„Megőrülsz érte, de tudod nem lehet tiéd. A távolság ami elválaszt vagy ő él egy másik emberért.”

„Olyan szomorú mindig egyedül lenni,
Valakit mindig hiába keresni.
Valakit várni, ki nem jön többé,
Valakit szeretni titokban, örökké.”

„Rád várni olyan, mint esőre várni aszályban, hasztalan és időrabló.”

„Állandóan veszekedtek. Minden nap sértegették egymást. De a nézeteltéréseik dacára egy valami közös volt bennük: Imádták egymást.”

„Két beszámíthatatlan ember kiszámíthatatlan dolgokat tesz.”

„Ha közelebb van:
élesebben látni, hogy elérhetetlen”

„Hosszú idő után, egy érzés mi bennem felébred, szeretlek nagyon, remélem egyszer majd megérted.”

„Néha úgy érzem magam, mint egy királylány aki bezáratta magát a toronyba és várja, hogy a herceg felmásszon a haján és megmentse, csak az a baj hogy levágattam a hajam.”

„Testedhez bújtam s megsúgtam: Ha meghal az érzése majd én is
meghalok!”

„Aki nem szereti a haragodat, az gyűlölni fogja a mosolyodat is.”

„Felejts el kérlek, ne kínozd tovább a lelkemet! Lehet, hogy imádlak, de nem tudok mit tenni, mert szívemből ez a varázslat nem tud eltűnni!”

„Azt hittem, hogy most megtörténik velem a lehetetlen! De rájöttem, hogy a csodákat már rég el kellett volna felejtenem!”

„Nélküled semmi vagyok...
Veled minden...”

„Nem tehetek róla, hogy ennyire beloptad magad a szívembe... Nem tudom, hogy sikerülhetett ez pont neked, de már ott maradsz, amíg csak élek.”

„Kicsi még a szív, vigyázz, hogy épen nőjön fel,
Nem mindegy, hogy hány sebet kap, s melyiktől vérzik el...”

"Egy embert elengedtem. Már nem tartom a barátomnak, és nem is vágyom rá, hogy az legyen. Már nincs gyomorgörcs mikor meglátom, csak egy gúnyos kis mosoly a szám sarkán és egy kis szomorúság mélyen bent a szívemben."

"A szerelem irracionális, emlékeztettem magamat. Minél jobban szeretsz valakit, annál kevésbé bírsz ésszerűen viselkedni."

"Úgy átélném még egyszer, úgy elmondanám ezerszer, hogy elhidd nekem, nem kell más, mert ha itt vagy velem, minden más!"

"Nagy esők jönnek és elindulok, elmegyek innen messze,
A 67-es úton várhatsz rám dideregve,
Nyáréjszakán, ha nem jövök, esik az eső és mennydörög,
A csillagokkal, ha szédülök, esik az eső és nem találsz rám."
Republic

"Amikor látod, hogy sírok és fáj nagyon, ne hidd el, hogy nem akarom, Ha mosolyt hozok a könnyek helyett, így maradjak meg neked."
Republic

"Ilyenek voltunk, vadak és jók, Bűnösök közt is ártatlanok. Ilyenek voltunk, és marad egy jel, Amit itt hagyunk, ha indulni kell."

"Szeress, szeress mint én szeretlek téged,
Oly lángolón, oly véghetetlenül,
Áraszd reám a fényt s a melegséget,
Mely isten arcától szívedbe gyűl."
Petőfi Sándor

"És az oroszlán beleszeretett a bárányba..."

"Állandóan töröm a fejem. MIN? Azon, hogy mit tettem? Hogy mit nem tettem? Hogy megváltoztam?V agy te változtál? Nem érdekel a válasz... Most már mindegy... Vége..."

"Alkonyodik. A legkönnyebb időszak. De a legszomorúbb is, bizonyos tekintetben... egy újabb nap vége, az éjszaka visszatérte. Semmi sem olyan kiszámítható, mint a sötétség."

"Akkor is hallod a hangomat, hogyha fáj, hogyha nem szabad, mindig itt vagy, és ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet..."
Republic

"Szerelmünkért mi nők nem víhatunk,
Nem kérhetünk, csak kérőt fogadunk
De én követlek, s menny lesz a pokol,
Ha majd kezedtől szívem haldokol."
William Shakespeare

"Leperegnek az utolsó könnyek,
Elfelejtjük, hogy van egy álmunk.
A vonatok indulnak és jönnek,
De mi nem tudjuk, hogy kire várunk.
Az első és az utolsó lépés,
Téged bánt és ez nekem is fáj.
A szívünkben ott lapul az érzés,
Soha semmi nem lesz ugyanúgy már."

"Ki kellett volna nyitnod a szemed, és meglátni, hogy bolondultam érted..."

"Azt hiszem nélküled is tudom hogy,
Hol a helyem.
Azt hiszem még jobban nyitva,
tartom a szemem.
Azt hiszem egyedül is rájövök,
Hogy mi jó nekem.
Azt hiszem elengedheted,
Mind a két kezem."
Alvin és a Mókusok

"Olyan jó, hogy mi együtt. Tudod, hogy Te és Én.
Együtt vagyunk békében, ezen a földtekén.
Barátkozhatsz más lánnyal. Engem nem zavar.
Hiszen bízom benned. Nincs, ami felkavar."
Alvin és a mókusok

"Te sem vagy más! Nincs szíved és hazug a szád! Te sem vagy más! Veled ugyanúgy üres az ágy! Hát tűnj el!"
Road

"A szerelem széppé teszi azt, amink van, visszaadja, amit elvesztettünk, sőt azzal is megajándékoz, ami eddig nem volt a miénk."

"Ezek fájnak. Ezek enyémek, szépek.
Ez voltam én. Valaki, aki készül,
Valaki, aki árván erre tévedt
S akinek útja végtelenbe mélyül..."
Juhász Gyula

"Azok a tetvek észre se vettek!
Mosolyogva mindent elvettek.
Elvileg, hogy ha úgy szerettek, mondd miért nevettek?"
Alvin és a mókusok

"A mesékben harcol értem a hercegem, de te csak játszottál, én elhittem neked."

"Nem igaz semmi csak úgy kell tenni
Mintha a bolha elefánt volna
Mintha a bolha elefánt volna
Nem igaz semmi csak úgy kell tenni
Nem igaz semmi de mégis szép
Az ami egyszer megtörtént
Az ami egyszer megtörtént
Nem igaz semmi de mégis szép."
Republic

"Túl az álmokon, távoli tájakon, ahol majd karosszékből röhögnek a százakon, ez a te világod, te vagy a király ott, csak rajtad áll, hogy megveted vagy imádod. Tudod, hogy képzeled, de nagyon élvezed, Mint egy játékot, összerakod, szétszeded, Bár nem vigyáz rád semmilyen hatóság, Mégis jobban tetszik mindez, mint a valóság!

"Hát nevess rám, ölelj át, és most játsszuk, hogy mi vagyunk Bonnie és Clyde! Gyere, és bújj hozzám, szoríts jól, és most érezd, hogy mi vagyunk Bonnie és Clyde!"

"Hajadba szél akadt, fogd össze most már
Levél nem repül, hogyha rátapostál
Sarak vannak akkor is, ha eső volt tegnap
Ha az egyik megfog, a másik elhagy."

"Csak inni, inni
Senkibe se hinni
Mert hazug a szó és minden vallomás
Csak menni, menni
Hogy ne tudja meg senki
És azt hazudni, hogy boldog vagyok
Tagadni azt, hogy fáj, hogy engem elhagyott
Feledni minden boldog percet és napot."

"Ott várok a sorok között, talán egyszer rám találsz.
Üvöltök, integetek Neked, de ha nem látsz..."

"Aki barátot talál, kincset talál."

"De te bármit hallasz soha ne higgy egy fülnek,
mehetsz holnap, majd helyetted jönnek mások,
még egyszer nem tehetsz tönkre,
már nem kérem többször hogy ne zavarj össze..."

"Minden lány egy angyal, minden fiú egy ördög. Mégis arra vár az angyal, hogy elvigye az ördög."

"Az élet nem abból áll, hogy a vihar elmúlását várjuk, sokkal inkább az az élet, hogy megtanuljunk táncolni az esőben!"

"Nem az arcod tetszik, hanem a kifejezés, ami rajta ül. Nem a hangod, hanem amit mondasz. Nem az, ahogy kinézel ebben a testben, hanem az, amit teszel vele. Te vagy gyönyörű."

"Az ember úgy tapasztal, ha néha játszik a ravasszal..."

"Csak elnézést szerettem volna kérni, amiért megjegyeztem, hogy szívesen rátenném a kezem arra a vonzó fenekedre."

"Ugye játszottál már a gondolattal,
Hogy egyszer majd mellettem ér a hajnal?
Édes hangod a fülembe súgja:
Nem volt elég, csináljuk újra!"

"Nem kell más, úgy csókolnám a szádat,
Letépném az összes ruhádat,
Ahogy azt nem csinálta még más!
Nem kell más, amikor a szemembe nézel,
majd attól a tűztől égsz el,
Amit te bennem gyújtottál,
És nem kell más!"

"Van egy álmom, lehet az is marad,
Talán szebb a gyémánt, mint a smaragd,
De nem érdekel, nem színészkedem,
És végre élvezem az életem,
Az a röpke pár perc elétek állok,
Olyan más, ez amire vágyok,
Mikor ott járok, hogy a szemembe nézel,
És velem együtt érzel..."

"Valami történt...
Sejtjeimben érzem.
Szorítja a szívem,
ahogy még semmi sem.
Valami ma történt.
Olyan, mintha égnék.
S mindent odadobnék
valakiért!"

"Vigyázz a szívemre - itt hagytam nálad!"

"Köszönöm azt, hogy itt voltál velem, Csak ennyi volt az életem. Csak ennyi volt, és nincs tovább, Ha megkérdeznéd, csak annyit mondanék..."

"Vonalat kell húznod önmagad és a világ közt. Mások csak zűrbe kevernek. Minden a vonalakról szól. Vonalakat húzgálunk mindenütt, és imádkozunk, hogy senki ne lépje át őket. De van egy pár vonal, amelyeket túlságosan is veszélyes átlépni. Egy dolgot tudok: ha vállalod a kockázatot, a kilátás a túloldalról káprázatos."

"Megijeszt a tudat, hogy az a fiú - aki, esküszöm, különleges volt! - pontosan ugyanolyanná vált, mint a többi..."

"Egyszer mindennek, mindennek vége
és úgy emlékszel majd rá, mint egy szép mesére.
Tudom, hogy nem akarod, senki nem akarja,
De tovább kell lépj, tovább kell lépned rajta..."

"Néha olyan jó lenne újból gyereknek lenni... Ha lehorzsolod a térded, az nem fáj annyira, mintha összetörik a szíved..."

"Az a fajta lány vagyok, aki hordaná egy srác pulcsiját, csak azért, hogy érezhesse az illatát."

Szeretnélek aludni látni,
lezárt szemed, csendes éjjeled.
Álmaidban a mosolyod csodálni,
érezni talán ott vagyok veled.

Nézném arcod, őrizném álmod,
és örülnék annak, hogy ott lehetek,
ha látnám álmodban a rossz utat járod
óvatosan megfognám kezed.

S a mosoly arcodon újra virágzik,
minden bánat sebesen tovaszáll.
Éreznéd, hogy nincs ki hiányzik,
az édes álmok otthona vár.

Reggel, lassan, hogyha felébredsz
nem látsz, én már nem vagyok ott.
Az éjszakából semmit sem értesz:
itt járt egy csillag, és rád ragyogott.

Elmentél tőlem

Ígérem nem zavarlak többé, én most már végleg elmegyek
Egy lány félre áll utadból, nem lesz többé játékszered.
A szemed csillogásán látom: ezt vártad - azt hiszem -
Meg kellett volna tenni régen, de mindent legyőz a szerelem.
Gondolkoztam, mit tegyek, hová legyek nélküled?
Mi lesz az út, ha te nem leszel?
De mégis menj, ha menned kell, és ne gondolj arra soha többé,
Hogy könnyes szemmel búcsúztunk el.
Tudom már késő, elveszítettelek, nem jössz vissza sohasem
Arcod még most is látom, nem szóltál, csak elmentél csendesen.
Valaki titokban szeret téged, valaki boldog, ha szemedbe néz
Valaki szemében könny csorog, hidd el, ez a valaki én vagyok.
Miért van az, hogy azt szeretjük, aki hűtlen, aki mást szeret?
Miért van az, hogy fájó könnyet ejtünk, pedig tudjuk, hogy rajtunk csak nevet?
Elhatároztam, hogy elfelejtelek, s próbállak elfelejteni
De meglátlak és úgy érzem csak Te vagy az igazi.
Meg fogod látni, ha múlnak az évek, közöttünk minden véget ér.
De ha úgy akarod, elmegyek, kiölök szívemből minden régi álmot
S kívánok neked sok-sok boldogságot.
De ha múlnak az évek meg fogod látni: ki menni akar hagyni kell.
Mosolyog hozzá az arcom, de mögé senki sem néz,
Játszani közömbös embert most látom milyen nehéz.
Ha kérdeznéd tőlem: Mit jelentesz nekem?
Egy pillanatra zavarba jönnék, s nem tudnék szólni hirtelen
Csak nagy sokára mondanám: Semmi-semmi csak egy múló szerelem.
Kacagva köszönnék én is, de hangom kissé remeg
Mosolygok az utca sarkáig, de azután szememhez nyúlok
S egy könnycseppet szétmorzsolok.
Ha most kérdeznéd tőlem: Mit jelentesz nekem?
Lehajtott fejjel az felelném: Semmit-semmit, csak az egész életemet.

„Sose felejts el mosolyogni. Még akkor sem, amikor szomorú vagy. Lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba.”
Gabriel García Márquez

[Melody kedvence...:)]

Wass Albert: Hulló csillagok

Egy égő csillag száll keletre,
útja ezüstös lángban ég;
távolba tűnt... szikrázó útja
már nincs sehol, már újra kék.

Ha lelkünkben lehull egy csillag,
nyomában égő seb akad,
de vér-rubinból fényes útja
örökre fáj a fény alatt.

[Szintén egy másik örök kedvenc...]

Várnai Zseni: A végtelenben egy napot

Csak pár évet, pár hónapot,
a végtelenben egy napot
Alszol egyedül gyermekem.

Csak egyet álmodsz, és jövök,
A földön itt misem örök,
S melletted leszek újra én.

És rád roskadok, Mindenem.
Ott messze túl a Mindenen,
Ott újra eggyé forradunk.

Köröttünk zeng a végtelen,
De túl a földi életen
Nem érhet többé semmi vész.

S újra viselem gondodat,
Csak még pár földi dolgomat
Elvégzem, s aztán jövök.

Addig az álmod szép legyen,
A másvilági réteken
Szebbek talán az álmok is.

Aludj, aludj, s már ott vagyok,
A végtelenben egy napot
Aludjál addig, gyermekem.

[Egyik kedvenc versem! :)]

Gyóni Géza: Jégember

Puha kis szárnyon röpülnek felém
Meleg szavak, asszonyszavak.
És jéghideg arcomhoz érve
Fagyottan aláhullanak.

Jégember én - csak szemgolyóim
Égnek és sejtetik, hogy élek,
Megfagytak itt a hitek, álmok,
Vétkek és szenvedélyek.

Szádból ha száll s hozzám ütődik
Fagyos kis egyetlen szavad:
Megrezzen mégis a jégember
És zengő, fájó hangot ad.

Nadányi Zoltán: Várni

Oly nehéz a várás, oly nehéz, gyötrelmes,
Kínosabb, mint bármi;
Csak egy van, ami még ennél is keserűbb:
Élni fásultan és semmire se várni...

Várnai Zseni: Reggel

Legszörnyűbbek mégis a reggelek.
Mély alvás után, amikor fölkelek
S nyitott szemekkel, révedezve, félve,
Belenézek a reggeledő égbe
S alvó szívem lassan tudatra érez.

Mint mély seb, amely mindig újra vérez,
Szívem fölébred s benne mind a fájás,
Vigasztalanság, mély halálravágyás,
S míg fáradtan és lassan öltözöm,
Tudom, előttem nincsen már öröm,
És mind ilyen lesz, minden reggelem,
Sírva kelek már minden reggelen,
És mind ilyen lesz, minden nappalom,
Csak éjjel jó, ha mélyen alhatom,
S az álomtenger kék hulláma dajkál.

Az álom és a valóság csak egy hajszál...
Bár hinni tudnám, álmom a való;
A kék hullám, a lágyan ringató
S az életem egy mély, lidérces álom.

"A szeretet csak akkor szeretet, ha nem változik meg attól sem, hogy a másik megváltozott."

"A testvéri szív színtiszta gyémánt, gyöngédsége határtalan!"

"Mióta feltalálták a telefont, a testvérek sosincsenek egyedül."

"Nem kell egyedül élned a világban, ott van a testvéred."

"Csak az fontos igazán, amit álmainkban mondunk, mert csak álmainkban merünk teljesen őszinték lenni."

"Ha a lélek olyan világban élhet, amilyenre vágyik, akkor nincs szüksége a valóságra."

"Soha nem találod meg a lelki nyugalmad, amíg nem a szívedre hallgatsz."

"Nem lehet sem látni, sem megérinteni a világ legszebb dolgait. Ezeket a szívnek kell éreznie."

"El kell ott vesznie a léleknek, ahol nem szárnyalhat szabadon."

"Vannak dolgok, melyeket csak az érez, kinek esze, s vannak olyanok, melyeket csak az ért, kinek szíve van."

"A lélek nyomot hagy egy másikban, más szívében él tovább."

”Amiért könnyezünk, az magunk temetése.
Melléd ül egy angyal, de elmenekülsz buta érveléssel,
Félsz érinteni szárnyát, mert a múlt csontig égett.
Énekelsz, beszélsz, vitatkozol, mondod, csak mondod
A fél krajcárt sem érő bölcsességet.”
Kormorán

”A világ legnagyobb titkát írhatnám most le, ha tudnám: hogyan születik meg a szeretet? De nem tudom. Kérdeztem az angyalt - de nem súg. Addig maradjon, mint minden csoda az életben, érthetetlen.”
Müller Péter

„Szívük megpihenni tér ott lent a mélyben,
Lelkükre angyalok vigyáznak fent az égben.”
Alex Tamás

”De szerelmünk több volt, mint soké,
Ki nagyobb, mint ő meg én,
Okosabb, mint ő meg én
S sem az angyalok a felhők felett,
Sem az ördögök tenger fenekén
Nem tehetik, hogy szívtől a szív,
Elváljunk, ő meg én.”
Edgar Allan Poe

”Az angyali városból már elköltöztek rég az angyalok,
A többiek meg a zajban nem hallják az égi dallamot.”
Tankcsapda

*”Egész életemben egyetlen hajszál választott el attól, hogy angyal legyek. Ez ideig nem sikerült átlépnem rajta.”
Mark Twain

"Csak egy démon csalhatja elő az igazi angyalt.”
Kaleido Star c. film

„Emlékszem arra a kopottas padra, az árnyas fák alatt ültél,
Mint egy angyal, olyan ártatlannak és szárnyaszegettnek tűntél,
Emlékszem szavadra, és amikor megfogtad kezem,
Bizsergető érzés járta át testem, tudtam, ez lesz a végzetem.”
Children of Distance

„Akkor tudjuk meg, hogy angyallal találkoztunk, amikor már elment.”

Álmaimban szárnyaidhoz érnék,
angyalcsókot ajkaidról kérnék.
Karjaid közt hamvaimmá égnék,
de angyalodként hozzád visszatérnék.
No Thanx

Angyal voltál, titkot loptál
Ördöggé, mondd, miért változtál?
Krisz Rudolf

Angyal azt mondja: égi öröm;
ördög azt mondja: pokoli kín;
ember azt mondja: szerelem.
Heinrich Heine

„Alszik. Üldözte őt a sors ezernyi bajjal,
És mégis élt, amíg mellette volt egy angyal.
Meghalt. Oly egyszerű a magyarázata:
Mikor a nap lemegy, beáll az éjszaka.”
Victor Hugo

"- Mondd, tudnál a síron túl is szeretni?
- És te tudnál, ha azt mondom annál is tovább?"

„A legnehezebb abban, hogy elsétáljak tőled az, hogy tudom: te nem fogsz utánam futni…

"Én csupán egy lány vagyok a sokból, ki sír ha fáj, de sírba visz, ha csókol. Mint kis különc, kilógok minden sorból, de sorry ez vagyok én!"

„Bolond voltam, hogy beléd szerettem. De mégis. Imádtam bolond lenni!”

"A reménytelen szerelemnél tudjátok mi a rosszabb? Ha az ember nem biztos abban, hogy reménytelen a szerelem... Az a kis remény, ami ott bujkál valahol a háttérben, nagyon ki tud készíteni…"

„Sokkal jobb nem birtokolni, mint elveszíteni.”

"Ennyire még sosem fájt, hogy nem én vagyok az a lány.”

„Egyszer majd te leszel az én helyemben… Fájni fog. Ezt garantálhatom… Nem lesz halálos, de azt kívánod bárcsak megölne a kín. Ha ez megtörténik, szeretném első sorból nézni. Nem foglak sajnálni. Még csak nem is nevetlek ki. Egyszerűen csak nézem, ahogy arra vársz, hogy valaki betapassza az űrt a szíveden, amit egy olyan lány okozott, mint amilyen srác Te vagy. Nem fogok beléd rúgni, de szemem sem fog rebbenni, mikor valaki rád veti a végső csapást. Nem gyűlöllek. Egyáltalán nem. Sőt. Akármit is tettél velem, még mindig ugyanúgy szeretlek. Minden emiatt az érzés miatt van. Arról amit tettél velem, nem akarok többé beszélni. Nem akarok rád gondolni, ezért kérlek, ne keress többé, ne játssz velem, ne mosolyogj rám, ne mondd, hogy szeretsz. Nem akarok mást, csak elzárni a szívem egy kis zugába és elfelejteni, hogy valaha is léteztél…”

„A varázsigék mindig a lehető legegyszerűbb szavak.”
Mérő László

„Néha nincsenek szavak, vagy okos idézetek arra, hogy az ember pontosan leírja, mi történt aznap. Van úgy, hogy egy nap egyszerűen csak véget ér.”
Gyilkos elmék

„Hova tűnnek a szavak, amiket kiradírozunk?”

„Két szerelmes állt a sötét éjszakába, szemüket az égboltra szegezve.
- Hullócsillag - súgta a lány a fiú fülébe.
- Kívánj valamit!
- Ennél többet, már nem lehet.”

"Közelebb lépve hozzám, hosszan rám pillantott, és ez a
nézés intimebb volt minden simogatásnál. A bőröm halványan izzani kezdett,
mintha lenyeltem volna a holdat, és most a bőröm alatt világítana. Testemen
minden szőrszál égnek meredt, a lélegzetem elakadt. És mindez egyetlen
pillantástól."

„Azt is tudom, hogy minden eddigi életemet azzal töltöttem, hogy téged kerestelek. Nem
olyat, mint te vagy, hanem téged, mert lelkeinknek találkoznia kellett.”

"Néha az ember azt hiszi, hogy jön majd valaki, aki magával hoz egy
másik világot... Aztán rájössz, hogy ő is ezen a Földön él... Pedig pont
ez a lényeg... Hogy jöjjön valaki, aki ezen a Földön él... És hozzon el
egy világot... De ne egy másikat, hanem ezt... A miénket... Csak kicsit
másképp... Jöjjön valaki, akivel máshogy látod a világot... Akivel
máshogy éled meg a mindennapokat... Akivel szebbek lesznek az álmos
reggelek... És még szebbek az éjszakák... Akivel a percek óráknak
tűnnek, az órák pedig perceknek... Aki ott tud hagyni a szívedben
valamit, ami akkor is segít szebbé alakítani a valóságot, ha ő nincs
melletted..."

"A szerelmet legszívesebben kikiáltaná az ember, mégis mindig halkan vallja be..."

„Te akartad így. Nekem még szükségem volt rád. Először azt hittem, nem bírom nélküled és így is volt. Volt olyan nap, amikor minden percben újra és újra meghaltam. De túléltem. Itt vagyok. Már nem kellesz. Abban az időben még csak egy kis csaj voltam. Azt hittem szerelmes vagyok, de rá kellett jönnöm, hogy a szerelem nem arról szól, hogy oda vagy valakiért, akit soha nem kaphatsz meg. Bálványozhatod, álmodozhatsz róla lefekvés előtt, de SOHA ne higgy. Ne reménykedj. Az a legrosszabb. Ha hagyod odáig elfajulni a helyzetet, már menthetetlen vagy. Ahogyan én is…”

„A szívem már attól megdobbant, hogy kimondta a nevemet...”

"Néha akkor vagyok a legszomorúbb, amikor vidámnak látszom."

„Arra tanítanak, hogy csak a jelentős pillanatokra emlékezzünk, pedig a kis lépések, amik odáig elvezettek minket, ugyanolyan jelentősek. Visszatekintve észrevesszük, hogy nem csak a jó dolgok, hanem a rosszak is meghatározták, hogy kik vagyunk és hogy kik leszünk.”

„Nem tudom többé, elhallgatni, hogy belül fáj még nagyon, megzavar a csend, idegesít a zaj, semmi nem jó így, semmi sem vigasztal.”

"Tudod, az a baj az emberekkel, hogy akkor kezdenek el kapálózni valami után, amikor már végleg elveszítették azt..."

"Hát láss olyannak, amilyen valóban vagyok. Nem én hazudtam, ha szemed
csak a részt látta bennem, és a jóban, mely részem, ismerni vélt
engemet. Álmoddal mértél; én az álmodónak mit mondhatok? Ne légy a
börtönöm! Csalódtál, de ne tarts engemet csalónak, amiért álmaidhoz
nincs közöm."

"Hát elmondom.
Egy porcelánbaba vagyok, akihez beszélsz. Akinek kiöntöd a
lelked, mondván, úgyse beszél vissza. Csendesen,
nyugalmasan végighallgatlak, és a te hangoddal, a te
gondolataidat veszem mozdulatlan számra. Az vagyok, akivel
játszhatsz, kényed-kedved szerint. Levághatod a hajam,
kisminkelhetsz, levetkőztethetsz, felöltöztethetsz, én nem
szólok, némán tűröm, és mosolygok.
Velem vagy, de nélkülem, értem, de ellenem...
Össze fogsz törni.
Most mit mondjak? Ki vagyok én, hogy bármit
mondjak? Ki vagyok én, hogy merjek létezni? Kinek? Kiért?
Minek? Miért? ..."

„A szeretet türelmes, jóságos; nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örvend az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik."
A Walk to Remember

„Én egy porcelánherceg vagyok egy üvegbe zárva akihez senki sem kerülhet közel és senki sem érintheti meg. Mások az üvegen kívülről nézhetnek engem, de az üvegbe már nem juthatnak be, és nem kaphatják meg azt, amit ott őrzök. A szívemet.”
Kenny Catastorphe

„Felkelsz, és arcodra egy mosolyt festesz, ez is kell a mindennapos jelmezedhez, milyen szép vagy... Újra játszol, újra élsz, magányodról nem beszélsz, hangok hívnak, visszatérsz, nem szeretsz, és nem remélsz... Ugye nem félsz?”

„Legtitkosabb könnyeink sosem jutnak el a szemünkig.”

„Úgy teszek mintha élnék…
Pedig csak egy baba vagyok!
A polcon ülve, szép ruhában,
Üres szemmel, merev háttal,
Érzéktelen mosolygással.
A távolba révedve lebénultan figyelek,
És jöttödre porcelánszívem, megremeg…”

„Őszre emlékeztető reggel.
A fény kiröhögi a lila organzát.
A polcon, porcelánfejű babák hosszú sora emlékeztet arra, hogy mennyire nehéz szöget verni a Nélküledség vájta semmibe.”
Szuda M. Barna

„Az egyik másodpercben még minden szép és jó, ám az óramutató arrébb kettyen, és a jövő már nem a lehetőségek és a csodák gyönyörű parkja, mint korábban, hanem kínzókamra, amelyben csak az örökre letűnt múlt néhány emléke adhat erőt a túléléshez.”
Dean Ray Koontz

„Nekem sohasem volt türelmem ahhoz, hogy összeszedjem a törött darabokat, összerakosgassam és ragasszam őket, és azt mondjam, hogy a ragasztott éppen olyan jó, mint az ép volt. Ami eltört, eltört, és én szívesebben emlékezem vissza, milyen volt fénykorában, mint hogy egész életemben nézzem az összeragasztott törött részeket.”
Margaret Mitchell

„Amikor 16 éves vagy, mindenkibe beleszeretsz. 17 évesen megismersz valakit, akit különlegesnek hiszel, de hamar 18 leszel, és már túl is vagy az első csalódáson. Mire betöltöd a 19-et, megtalálod azt, akit mindig is kerestél, de az érzések gyorsan változnak, és 20 évesen újra kezdenél mindent. De legbelül tudod, hogy valaki csak rád vár.”
Nana c. film

„Megismerni csak akkor tudlak, ha részt veszek benned, ha belülről éllek meg. Ha nem csak látlak és tudok rólad, de érezlek is - ha "én" minden idegszálammal megtapasztalom milyen "te"-nek lenni. Ezt nem lehet kívülről, csakis belülről. A megismerés a "jártál bennem" - "jártam benned" kölcsönös élménye. Ismerem a titkos utcáidat, lelkedet és tested rezdüléseit, érzékenységed, magányodat, vadságodat vagy félelmedet - azt, hogy mersz-e szeretni egyáltalán. Tudsz-e adni s elfogadni? - most derül ki valójában. Mert amit adsz, most azt magadból adod. A titkaid adod - amit féltesz, amit rejtesz, azt adod - és azt fogadod el tőlem is.”
Müller Péter

”Csókból születik a boldogság,
S abból, hogy valaki gondol rád.
Melléd lép s ettől minden szép és csodás!
Két száj csókra vár és összeér.
Nincs már semmi, ami többet ér.
Így jön létre s így talál reád
Egyetlen csókból a boldogság.”
Bűbáj című film

"Egyszer egy indiai hercegnő édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokon vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti. A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt. Egyetlen szót vésett bele: ELMÚLIK."

"Veled új emberré lettem, megváltoztattál. A szerelmed érlelt férfivá, Holly, és ezért örökké hálás leszek. Egy dolgot ígérj meg nekem: kérlek ha szomorú leszel vagy bizonytalan, vagy elveszted a hitet önmagadban, próbáld meg az én szememmel látni magad!"
P.S. I Love You c. film

„Nem akarom, de rád gondolok, menekülnék, de nem tudok. Nyugalom kéne, béke, csend. De itt visszhangzol idebent...”

„Némely ember mérföldeket halad téves irányba, anélkül, hogy elfáradna. Aztán mikor csak néhány lépést kell tennie, hogy jó ösvényre jusson, akkor sokallja. Hiába, ilyenek vagyunk mi, emberek.”
Wass Albert

„Körül az éjszakába` egyedül lenni kell,
Hogy igazi nagyot üssön a szív, ha valaki majd átölel.”
Kaukázus

„Megint elnevette magát. A nevetéstől megváltozott az arca, és rádöbbentem, hogy gyönyörű. Elfordultam, mert nem akartam benne mást látni, mint szörnyeteget. Veszedelmes szörnyeteget.”
Jeaniene Frost

„A fák is siratják az elveszett lombjukat,
Mit tehetsz te mást, ha neked is ez maradt?
A fák is azt hiszik, hogy nem igaz most a tél,
Mit tehetsz te mást, ha egyszer is szerettél?”
LGT

„Mutass egy utat, mi kivezet innen
Ha tiszta marad lelked, elveszik minden
Menekülj magad elől, de soha ne feledd
Te sem élheted túl az életet.”
Alhana

„Az álomvilág magába zár, de simogat, nem eltemet,
Benned él, mert nem lesz másé, a sírba is majd elviszed.”
Alhana

„Csak egy nap az élet
és lassan bealkonyul.
A játéknak vége
s a függöny lehull.”
Fonográf

„Azért vagy itt, hogy mindent láss,
Hogy értsd a szót, olvasd az írást,
Azért vagy itt, hogy mindent megtanulj,
Hogy az égbe szállj, nehogy a porba hullj.”
Ákos

„Hogy száll az ember,
ha földre rántja önmagát?
És hogy lesz szabad,
ha a saját árnyát sosem lépi át?”
Alhana

„Elbúcsúzom, de ott leszek,
Ahol a szél zúg, a nap nevet.
Elbúcsúzom, de itt marad,
Belőlem néhány pillanat.”
Republic

„Soha nem értettem, hogy miért ilyenek az emberek,
Ott bántják a másikat, ahol csak lehet.
Most nem mondom, hogy én másmilyen vagyok,
Én csak jobb szeretnék lenni, de sajnos ugyanilyen maradok.”
Tatu18

„Tudom, hogy vár még rám,
A Holdnak tán a túloldalán,
Ő az, aki beszél bennem
Érthetetlen angyalnyelven.”
Ákos

„A két szemét még most is látom,
Könny nélkül sírt, csak nézett vádlón.
Egy percig állt, sebzetten, bénán,
Nem szólt egy szót, csak elment némán.”
Ferrari Violetta

„Nem akarok egyedül aludni, egyedül lélegezni, egyedül alkotni, egyedül létezni, egyedül érezni. Aki kell, az az erejével és a gyengeségeivel együtt kell. A lélegzetvételével akarok összeolvadni. Az örökkévalóságig. Hogy többé ne engedjen el. Ez a nyugalom érzése. Teljességre vágyom.”
Tisza Kata

„Hunyd le a szemed egy éjszakára, engedd, hogy a zene a belsődig hatoljon. Hagyd, hogy darabokra zúzzon, majd felépítsen újra, hogy más szemmel lásd a holnapot.”

„Más jelmez itt, más helyszín ott: a mesék nem halnak meg, csak minden nemzedékkel újjászületnek egy más korban, más nyelvezettel.”
Joanne Harris

„Mikor valaki felbukkan a múltból, érzelmes hangon bejelenti, hogy "mindent" rendbe akar hozni, csak sajnálni és nevetni lehet szándékán; az idő már "rendbe hozott" mindent, azon a különös módon, az egyetlen lehetséges elintézés módján.”
Márai Sándor

„Lehet, hogy más lesz a frizurájuk vagy a hajuk színe, más ruhát viselnek majd, és más dolgokról beszélnek (...), de a lényegtelen részletekről eltekintve mindig minden ugyanolyan maradt, és ugyanolyan is marad örökre.”
A. M. Jenkins

„Olvad az idő, mint a halvány jégvirág, és a tűnő boldogság majd véget ér. Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn, álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél.”
Máté Péter

„Néha megáll egy pillanatra az idő. Egy-egy jelenet úgy marad meg bennünk, mint egy kimerevített kép. Elhalkuló hangok, lelassult mozdulatok. Semmi sem változik. Aztán elmúlik a pillanat.”
Steinbeck, J.

„Miért van az, hogy bárhogyan próbállak elfelejteni, nem megy, és mikor újra látlak, csak nézel rám könnyes szemmel, mitől én is bekönnyezem, és gombóc keletkezik a torkomban. Valójában ennyire nehéz lenne elviselni a magányt?”
Pál Robin

„Aztán egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és akkor majd újra tudok örülni az élet szépségeinek. Történt már velem ilyen, és fog is még történni, ebben biztos vagyok. Ha valaki elmegy, az azért van, mert jönni fog helyette valaki más - és újra rám talál a szerelem.”

„Nem merek jobb kezemre nézni már és minden pillanatban csak zokognék,
Teérted és miattam, kit szeretsz és mindenért mi rémít s bennem hánytorog még.”
Apollinaire

„Ha a Történeted része kell, hogy legyek, akkor egy napon visszatérsz.”
Coelho, Paulo

„Olyan csend van így nélküled,
hogy szinte hallani,
amit még utoljára
akartál mondani.”
Váci Mihály

„A boldogság olykor könnycseppekben mérhető. Egy könnycsepp egy csók, két könnycsepp egy ölelés, három könnycsepp egy szó, melytől sírni kezdesz, miközben mosolyra biggyeszted a szád. Várom az első könnycseppem.”
Pál Robin

„Soha ne nézz vissza ha nem tudsz nevetni. Soha ne nézz előre ha nem tudsz álmodni.”
Eddie Jordan

„Amit magunknak csinálunk, az velünk hal meg. Amit másokért és a világért teszünk megmarad és halhatatlan.”
Albert Pike

„Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség.”
Einstein, Albert

„Ne félj megtenni egy nagy lépést. Egy szakadékot sem lehet két kis ugrással átszelni.”
Lloyd George, David

„Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat.”
Einstein, Albert

„Ne arra menj, amerre az ösvény vezet. Helyette menj arra, merre nincs út, és hagyj magad mögött egy ösvényt.”

„Húsz év múlva sokkal jobban fogod sajnálni azokat a dolgokat, amiket nem csináltál meg, mint azokat, amiket igen.”
Mark Twain

„Csak azok tudják kitalálni, hogy meddig mehetnek, akik megkockáztatják, hogy túl messze mennek.”
Eliot, T.S.

„Az életben eljön egy olyan szakasz, mikor nem a szerelem uralkodik a szívünk felett. Ekkor tudjuk csak igazán értékelni a barát szót.”
Pál Robin

"Nem tudom, mit rejt a sorsod, mosolyt hoz-e vagy könnyeket. Tanuld meg hát feledni a rosszat, s őrizd meg a boldog perceket."
Ernest Hemingway

„Vannak dolgok, amiket sosem felejt el az ember. Kezdett ráébredni, hogy ezek a dolgok – a zene, a holdfény, vagy a csók-, amiket a gyakorlati életben az ember pillanatnyinak vél, és éppen ezért nem sokat törődik velük, pontosan ezek a dogok tartanak a legtovább.”
Stephen King

„Borzadva olvasom, életem az a könyv, képei itt állnak köröttem:
Átkozok, vádolok, sírok, de semmi könny ki nem olt egyetlen betűt sem.”
Puskin

„A hiány olyan, mint egy sajgó pont a szívemben. Sokkal jobb érzés, mint amikor dühös voltam rá, vagy ami még rosszabb, amikor nem engedtem, hogy bármit is érezzek iránta. A hiánya az jelzi, hogy szeretem.”
Daniel Gottlieb

„Ha nem gondolsz is rám ezer évig, én egy órán belül ezerszer gondolok majd rád.”
Ajubi

„Könnyű szeretni azt, akik a kedvünkben járnak, de a szívedben akkor leszel gazdag, ha bántottak, és megbocsátasz.”
Szatmári Delina

„Ha nem létezne megbocsátás, senkinek sem volnának barátai.”
Arfred Capus

„Nem tudom, meddig élek, de ameddig még élek, meg kell tanulnom, milyen az, amikor az ölel magához, akinél ott felejtettem a lelkemet.”
Szabó Magda

„Ezerszer kedvem támadt megfogni a kezét, és ezerszer nem csináltam semmit.”
Paulo Coelho

„Az utóbbi napokban túl sűrűn találkoztunk. Emberfeletti erővel tartózkodtam attól, hogy rád vessem magam.”
Vavyan Fable

„Egyszer, amikor még kicsi voltam, éppen a kedvenc kék biciklimen tekertem, amikor hirtelen felmerült bennem a gondolat, hogy ha egyszer csak nekiindulnék és vissza se néznék, vajon milyen messzire jutnék? Máig sem tudom, hogy mi volt az, amit akkor tenni akartam.”
Méz és lóhere című film

„Kicsi koromban soha nem értettem, mi a jó az óriáskerekekben. Lassúak és magasra mennek, ennyi. Egy kör után eluntam az egészet. Sokkal jobban érdekeltek az izgalmas dolgok, mint a hullámvasutak vagy az óriás vízi csúszdák. De most azt hiszem, most már talán értem: az óriáskerekek arra valók, hogy lassan, csak szép lassan átússzunk az égen azzal, akit szeretünk, és közben talán néha beszélgessünk.”
Méz és lóhere című film

„Nem. Neki most nem arra van szüksége, hogy megszólítsam, és arról faggassam, mi a baja. Ezek a szavak nem érnek el hozzá, ő most a saját harcát vívja. Istenem, melyik a fájdalmasabb? Amikor azért sírunk, mert szeretnénk valamit, vagy amikor nem tudjuk, mit akarunk? Most csak egyetlen dolog biztos: ha a szavakat, amik bennem vannak, kimondtam volna, akkor se tudtam volna megállítani a könnyeit.”
Méz és lóhere című film

„Ha azt hívják szerelemnek, amikor a szíved sajog, ha vele vagy, akkor csak én voltam szerelmes ezen a világon.”
Méz és lóhere című film

„Ha valaki megjelenik az álmaidban, az azt jelenti, hogy az illető annyira vágyik arra, hogy veled legyen, hogy kilép a testéből és egyenesen a te álmodba repül.”
Méz és lóhere című film

„Nem érti szív, nem érti elme sem, hogy mint szeretlek, én szerelmesem.”
Kosztolányi Dezső

„Ne sírj! Szép az ismeretlen, amikor a felfedezésére indulunk. (...) Ne nézd a szememet, mert örömömben sírok, hogy teljesíthetem a feladatomat, és bánatomban, hogy te könnyezel.”
Consuelo de Saint-Exupéry

„El kell indulni minden útra,
az embert minden úton várják.
Nincs halálos érv a maradásra,
csak a találkozásra s a kalandra.”
Csoóri Sándor

„Az álmodozás nem egyéb, mint menekülés a hétköznapi élet szürke realitásától.”
Chester Bennington

„Életünk java része képzelgésekkel telik, úgy suhannak el előttünk, mint a települések vezetés közben. Néha megszédülünk, ha valamelyik álmunk valóra válik és tudjuk ez a pillanat több mint elröppenő illúzió. Tudjuk, hogy ez a pillanat minden mozzanatával együtt örök marad.”
Tuti gimi

„Ha gondolsz valakire, azonnal ott vagy, ha történik vele valami, azonnal érzed, s ha mélyen szeretsz valakit, kilépsz az időből, s az örökkévalóságot éled tovább.”
Müller Péter

“Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart.”
Seneca

„Szomorú vagy, magad vagy, és úgy érzed, dől a ház,
egyszer csak kopogtatnak, s ott áll, akire vársz.
A boldogság egy hajszál, egy szó, egy mozdulat,
Csak mozdulj meg, csak szólj már, csak el ne hagyd magad!”
Bertók László

„Ma éjszaka egyedül vagyok.
Arra gondolok,
nem számít, ha búcsú nélkül
mindent itt hagyok.”
Jim Morrison

„A barát ismeri a szívemben lévő dalt, és eldúdolja nekem, amikor kezdem felejteni.”
Donna Roberts

„Kerüllek már. Nem látlak hetek óta.
Nincsen mit mondanom, vagy mondanod.
Egyetlen fényképed asztalfiókba eltemetett halott.”

"Barátod vagyok, nevetésed vidámmá tesz, bánatod megkönnyeztet, haragodat csitítanám, fájdalmadat simítanám. Ha akarod, meghallgatlak. Ha szeretnéd, békén hagylak. De ha már kevés vagyok, s nem kellek, add tudtomra, s én szó nélkül elmegyek… Mert a barátod vagyok!"

"A kép hallgat, az emlék mesél,
Emlék nélkül-e kép semmit sem ér,
Ha ez a kép gyűrött lesz és kopott,
Akkor se felejtsd el, HOGY VOLTAM,
S TALÁN VAGYOK...!"

"Régebben mindig úgy gondoltam, hogy bizonyos dolgokat, embereket csak a halál vehet el tőlem örökre. Pedig sokkal kevésbé drámai módon is elveszíthetünk valakit, ha eljön egy pont, és megszakad valami. És onnantól fogva nem beszélünk vele, nem az ő mosolyával ébredünk minden reggel, nem érinthetjük meg szabadon minden porcikáját, és nem legeltethetjük rajta a szemünket. Soha többé. Ez a fajta elválás is ugyanolyan végleges tud lenni, mint a halál. És ugyanúgy fáj."

"Mi lesz velem? Már elfelejtettem, hogyan kell nélküled lenni..."

„Mostantól úgy gondolok rád, mint egy egyszerű hétköznapi fiúra, akit bármikor képes lennék szeretni, de nem te leszel az egyetlen. Nem fogok miattad sírni, és nem fogok rád várni. És észreveszem, hogy más fiúk is léteznek. A szívem mélyén még mindig reménykedem, de nekem is szükségem van a boldogságra. Nem fogok miattad mindent veszni hagyni úgy, hogy még csak nem is vagy az enyém. Fáj, és nagyon nehéz, de tovább kell lépnem, és most az egyszer nem miattad, hanem magam miatt...”

"Tudod egy napon majd mindent megbocsát az ember. (Csak épp semmit el nem felejt.)"
Simonyi Imre

„Az ember egy pillanat alatt elkövethet olyat, amin aztán évekig bánkódhat, s az élet azon többé nem változtat semmit.”
Charlotte Bronte

„A szívünk nem a testünkben van. Amikor gondolkodunk valamin, és törődünk valakivel, olyankor születik meg a szívünk. Ha egyedül lennél az egész világon, akkor sehol se lenne szíved. A barátainkra bízzuk a szívünket. Ha a barátaidra bízod, bennük tovább fog élni.”
Bleach című film

„A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom.”
George Gordon Noel Byron

„Függönyét midőn leereszti, s egy csillagot tűz rá az este, ne feledd, van egy hű barátod, sorsa bármily távolra vesse.”
Montgomery, Lucy Maud

„A barátság voltaképpen szükségtelen, akárcsak a filozófia vagy a művészet... Nem szükséges a túléléshez, de sokkal inkább értelmet ad a túlélésnek.”
Lewis, C. S.

„Ne légy szomorú, ha búcsúzni kell. Búcsúra szükség van az új találkozáshoz.”
Bach, Richard

„A rengeteg negatív behatás következtében meggyőződésévé vált, hogy az élet értelmetlen, hogy az ember létezésének nincs célja, hogy porszemek vagyunk csupán az idő szelében, a tér viharában.”
Dean Ray Koontz

„Ne sírj olyanért, aki nem sírna érted!”
Lauren Conrad

„Már nem születik mese abból, ha látlak, csak néma nevetés, hogy miért volt nekem sok, ami vagy, most meg kevés...”
Szécsi Magda

„Letépem ezt a hangszálat,
Már tudhatod, az ősz halott.
E földön többé sose látlak
Ó idő szaga, hangszálak
És várlak téged, tudhatod.”
Apollinaire

„Egy perc, és fordul a kedvem. Néha föl-földereng előttem az élet vidám biztatása, de jaj, ez csak egy pillanat.”
Goethe, Johann Wolfgang von

„Fogjátok meg egymás kezét, érintsétek meg egymás lelkét, de hagyjátok békén a másik szívét.”
Böszörményi Gyula

„A legnehezebb dolog, várni valamit, amiről tudjuk, hogy sohasem következik be.”

„Mi volt mielőtt megszülettem
És mi lesz, ha meghalok,
Nem akarok félni többé
Miért nem jönnek már az angyalok?”
Mantra

„Fekete tintával fehér lapra írok,
Sötét könny hull, pedig fényes nappal sírok…
Kívül vidámság, arcomon mosoly ragyog,
Belül keserűség s magány foglya vagyok...”
Fogas Ferenc

„A lélek belefárad a várakozásba, és amikor már érezzük, hogy közel a szabadulás, még nehezebb elviselni.”
Nora Roberts

„Van, mikor azt gondolom, utálok élni. Van, mikor azt hiszem, van miért félni. Van úgy, hogy azt gondolom, egyedül vagyok. Hogy nem figyelnek mások csak az angyalok. Akkor rájövök, hogy a legszebb angyalt nekem adta az ég, s csak remélni tudom, hogy örökké az enyém.”

„A magány az az állapot, amikor valakiben háború zajlik, belső háború; az egyedüllét meg az az állapot, amikor valakiben nincs harc, benne az angyal és az ördög békét kötött.”
Csernus Imre

„Jobb éhezni, mint egyedül lenni. Mert amikor egyedül vagy - és nem a választott magányról beszélek, hanem amikor kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy egyedül vagyunk -, az olyan, mintha már nem is lennél az emberiség része.”
Paulo Coelho

„Az ember, akinek mindene megvan ahhoz, hogy jól érezze magát, és boldog legyen, egyszerre a világ legnyomorultabb embere lesz. Miért? Mert nincs kivel beszélnie.”
Paulo Coelho

„Egy lányról álmodtam
De nem csak álmomban.
Egy mezőn állt, csak állt szótlan.
Arca tiszta, keze szép, ruhája, mint a rét.
Virágok voltak rajta rózsaszín, barna, piros s kék.
Haja nem volt más, mint a vízesés.
Olyan ismerős vagy! – mondom én.
Hát persze. Együtt voltunk, nem is rég.
Kinyújtja kezét, hozzám ér…
Így ébredek éjjelek éjjelén.
Azt képzelve, Ő hajol fölém.
Csak álom volt csupán, talán
Egyszer valóság lesz, s
Álom lesz az életem, álom Babám...”
Cseh-Németh Tamás

"Örökre el kell vetnie az illúziót, aminek már egyéves korában szerte kellett volna foszlania: hogy a szülői karok oltalmában senki és semmi nem bánthatja őt. A rémálomból nincs ébredés, nem suttogja senki a sötétben, hogy ne féljen, mert a veszély képzelet játéka csupán. Meghalt az utolsó, legnagyobb védelmezője, és immár végképp egyedül van, olyan egyedül, mint még soha életében."
J. K. Rowling

„Nem akartalak elveszíteni, ezért nem akartalak megszerezni…”

„Az igaz barátság olyan, mint az egészség; csak akkor értékeled, mikor elvesztetted.”
Colton, Charles Caleb

„Mennyire kívánom, mennyire, hogy itt legyél!
Mi vagyunk mi voltaképp `?
Csupán két elveszett lélek,
kik egy akvárium vizében kergetőznek.”
Pink Floyd

„A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt.”
Mark Twain

„A bátorság egy ponton túl már őrültség!”
Stephanie Meyer

"A titkok közlése és befogadása a barátság felsőfoka."
Jókai Anna

„Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan.”

“Volt idő, mikor máshogy láttam mindent,
Volt idő, mikor te voltál a minden.
Volt idő, mikor szerettelek,
volt idő, mikor gyűlöltelek.
Elmúltak az évek, megint más lett minden,
elmúltak az évek, megint te lettél a minden.
Elmúltak az évek, de újra szeretlek,
így lesz ez már mindig, míg élsz, és amíg élek.”

„Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. S azért a találkozás csak viszontlátás. Amikor pedig az ember barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt.”
Hamvas Béla

„A tükröd leszek, hogy lásd, ki vagy, ha nem látnád.”
Jim Morrison

„A barátságban sokkal több a szerelem, mint a szerelemben.”
Paul Géraldy

„Nem csak a szerelemben, de a barátságban is létszükséges az érzelemnyilvánítás, még akkor is, ha teljesen nyilvánvaló: a felek rajonganak egymásért.”

„A barátod az, aki mindent tud rólad, és mégis szeret.”
Zig Ziglar

„Amikor megismertem, nem tudtam, hogy valaha ennyire fogom szeretni.
Azt az embert:
Ki bajban is fogja kezem,
Ha szomorú vagyok együtt sí, - ha boldog vagyok, együtt nevet velem,
Olyan mintha Ő lenne a másik felem, úgyhogy nélküle el sem tudnám képzelni az életem!”

"Az, hogy én ki vagyok, attól függ, hogy te kinek akarsz látni engem!"

"Hallgatom szavaid, simogatnak, álmaim mögé bújnak, érzem rezgéseid... És szinte észrevétlen ébred testünk... Az esőtől ruhánk ránk tapad, gőzölög bőrünk melegétől minden perc... Halkan súgod fülembe vágyad, hogy kívánsz, itt és most akarsz... Szád izzó vasként fonódik feltárulkozó nyakamra... Láthatatlan bélyegével pecsételve. Szavaid már elvarázsoltak, megsimogattak, életre hívták szunnyadó vágyam... S most ajkaid érintése felszította a bennem nyugvó parazsat. Lassan lángolni kezd mindenem... Kezem arcodhoz érintem, simogatom, lágyan cirógatom. Arcom hajad borzolja, ujjaimmal táncolnak a szálak. Szád finoman mozdul, siklik pontról, pontra... új és egyre újabb meglepetést okozva bőrömnek.”

„Nem gondoltam, hogy létezik ekkora szomorúság. Egészen a következő napig, amikor még rosszabb lett a helyzet. Majd eljött a következő nap és a következő. Rosszabb volt, mintha belezuhantam volna egy mély és sötét lyukba.”
Philip Beard

„Az érzelmek, akár az öröm, akár a szomorúság, a szeretet vagy a büszkeség annyira mélyről fakadnak, és olyan élesen, hogy végül ott maradunk meztelenül, védtelenül.”
Debra Ginsberg

„Örülök, hogy van miért szomorkodni, mert ettől élhetek igazán, tudod? Ettől lehetek ember, hiszen csak úgy lehetek igazán szomorú, ha előtte igazán boldog voltam. A jó és rossz együtt jár.”
South Park c. film

„Magam vagyok, rám hull a végtelenség,
a fák, a lombok ezre eltemet.
Olykor még fölém cikáznak még a fecskék,
nem láthat senki engemet.”
Kosztolányi Dezső

„Fázom. Miért tagadjam, emberek?
A szívem is gyökérig didereg.
A tél sötét árnyéka ráterül
s egy hang borzongat néha: Egyedül...”
Áprily Lajos

“A barátom sem tökéletes és én sem vagyok az – így aztán tökéletesen összeillünk.”
Alexander Pope

“Barát az, aki akkor is velünk tart, amikor az egész világ ellenünk fordul.”
Alban Goodier

“A barát az, aki akkor van melletted, amikor máshol kellene lennie.”
Len Wein

„A barátság az égvilágon semmit nem követel, kivéve egyvalamit: őszinteséget. Csak ezt az egyet, de ez nem kevés.”
Ingmar Bergman

“Mindenki hallja, hogy mit mondasz, a barátok meghallják azt, amit mondasz, de az igazi barát figyel arra is, amit nem mondasz ki.”
Szókratész

“Amikor minden hír rossz, és az ég teljesen szürke, és az összes csoki elfogyott, az egyetlen vigasztaló gondolat, hogy van egy olyan barátom, mint te.”

„Barát az, akire akkor is vágyódsz, amikor egyedül szeretnél lenni.”

„Barát az, aki akkor is hibátlan tojásnak lát, ha éppen van rajtad egy kis repedés.”

„A barátom csendes angyal, újra megtanít repülni, ha a szárnyaim már nem emlékeznének, hogyan kell.”

”A végtelenhez mérve nem is létezünk. A csillagévek óráin egy perc az életünk. Az ember önmagában semmit sem ér,ha nincs barátunk,elvisz a szél!”

”Ne akarj a napba nézni. Ne akarj, mert elvakít a fény. Barátkozz a gyertyalánggal. Így maradsz tiszta és szerény.”
Esze Éva

”A barát az esőben egy esernyőt nyújt neked... Egy igaz barát azonban elvenné a tiedet, és azt üvöltené: Fuss, te buta... fuss!”

„- Pont jókor jössz, mert ez a nap legjobb része.
- Melyik az a rész?
- Az, amikor te meg én mi leszünk.”
Micimackó c. film

”Barátok közt a hallgatás az igazi beszélgetés. Nem a szavak számítanak, hanem az, hogy nincs szükségük rájuk.”
Margaret Lee Runbeck

”Egy barát igazi feladata az, hogy kiálljon melletted, ha nincs igazad. Szinte mindenki kiállna melletted, ha igazad volna.”
Mark Twain

”A jó barátok mindig egymás mellett állnak, történjen bármi. Amikor azt mondják, "örökké", úgy is értik.”
Donna Fargo

”Barát az, ki megértést kínál, ha az élet meggyötör, kinek mindig van annyi mosolya, mely derűssé varázsolja a napodat, ki elfogad olyannak, amilyen vagy, s boldog, hogy épp ilyennek lát.”
Donna Levine-Small

„A barát tudja, hogyan engedje el a füle mellett a mondandód javarészét, hogy csak a lényegre válaszoljon!”
Howells, William Dean

"Aki azt kérdezi tőled: haragszol-e még rá, az biztos, hogy közel áll hozzád, hiszen ezt nem lehet kiáltva mondani, csak halkan. Ehhez talán már három lépés távolság is túl sok."
Ancsel Éva

"Nem sokra megyünk a barátságban, ha nem vagyunk hajlandók megbocsátani egymásnak apró hibáinkat."
Jean de La Bruyére

"A tökéletes Barát… Kitalálja a gondolataimat, és mindig örül, ha lát. Figyel rám, ha kérem rá, és megosztja velem titkait. Vállát nyújtja, hogy megpihenjek, és kezét, ha szükségem lenne rá. Mellettem áll a bajban is! Szíve felém mindig nyitva áll.
- és ez nekem, mind TE vagy!"

”Az teszi széppé a sivatagot (...), hogy valahol egy kutat rejt

"...szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba."

”Mert a barátság nappal láthatatlan,
Éjjel ragyog csak, mint a fénybogár."
Petőfi Sándor

"Igaz barátod az, kivel nem kínos, ha beszélgetés közben beáll egy hosszabb csend, s nem kezdesz el azon agyalni, mit is mondhatnál...”

„A barát az az ember, aki mellett mersz önmagad lenni!”
Pam Brown

”A hazugsághoz két ember kell: egy, aki mondja, és egy, aki elhiszi.”
A Simpson család c. film

"A bocsánatkérés az élet ragasztója. Képes bármit megjavítani."
Johnston, Lynn

„A barátság egy lélek, mely két testben lakozik!”
Arisztotelész

„Ne ácsorogj itt ilyen ügyefogyottan. (...) Idegesítő... Elhatároztad, hogy elmégy. Hát menj.”

"A remény ad erőt, hogy a nappalokat és az éjszakákat elviseljem... S reménykedve várom a percet, mikor ismét angyali szemébe nézhetek."
Lovagregény című film

„Van úgy, hogy nagyobbnak és borzadályosabbnak látszanak a dolgok, ha egyedül vagyunk és félünk.”
Micimackó c. film

„Minden ember hold: megvan a sötét oldala, amit sose mutat meg senkinek.”
Mark Twain

”Viszontlátásra, - mondom, és megyek. Robognak vonatok és életek - Bennem, legbelül valami remeg. Mert nem tudom, sohasem tudhatom: Szoríthatom-e még Azt a kezet, amit elengedek.”
Reményik Sándor

”Ollyá lettem, mintha már földön se járnék.”
Arany János

„Hallotta távolodni a lépéseket, hallotta halkulni a zörgést, és nem fordult arra, hogy utánanézzen. Minek? Nem szabad utánanézni annak, ami elmegy. Az időnek, az életnek, az embereknek. Nem szabad. Elmennek úgyis, ha eljött az idő. És az ember egyedül marad.”
Wass Albert

„A halálra és a sötétségbe pillantva az ismeretlentől félünk, semmi mástól.”
J. K. Rowling

„Mint telefon az elhagyott lakásban, mely éjidőn reménytelen csörömpöl, úgy jajveszékel itt hiába lelkem, oly messze az élettől és örömtől.”
Kosztolányi Dezső

„Hazudik a tekinteted, minden érintésed, kimondott szavaid, az egész létezésed.”
Roik Eszter Anna

"Hol vad volt, hol lágy; olykor csak egy érintés, máskor őrült kitörés. "ízlelget Engem" gondolta..."
Stephen King

„Mennyire kívánom, mennyire, hogy itt legyél!
Mi vagyunk mi voltaképp `?
Csupán két elveszett lélek,
kik egy akvárium vizében kergetőznek. Pink Floyd

„Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert szenvedek látni,
Nem akarom látni, mert fáj, ha látom.
Nem akarom látni, de mégis várom.

Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert reszketek látni,
Nem akarom látni, mert fáj, ha látom.
Nem akarom azt, hogy újra fájjon.

Nem akarom nézni az arcát, ha kérdez,
Nem akarom tudni, azt, hogy mit érez,
Nem, nem, nem, nem!
De igen! Szeretem!

Nem akarom látni, mert nincs erőm látni,
Nem akarom látni, mert nincs időm várni,
Nem akarom látni, mert megsebez újra,
Nem akarom látni, ezt ő is tudja.

Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert nem bírom látni,
Nem akarom látni, mert bánt, ha látom,
Nem akarom látni, mert kín, ha várom.

Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert elég volt látni,
Nem akarom látni, mert elég, ha érzem,
Nem akarom látni, mert elégek, érzem.

Nem akarom hagyni azt, hogy elérjen,
Nem akarok állni a tekintetében.
Nem, nem, nem, nem!
De igen! Szeretem!”

Adamis Anna

"Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem."

„A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz.

„Pedig szerintem ő az egyetlen, aki nem nevetséges. Talán mert mással törődik, nem saját magával.”

„Múlékony a virágom – gondolta a kis herceg –, s mindössze négy tüskéje van, hogy a világtól védekezzék! És én magára hagytam otthon!”

„Kezdem érteni – mondta a kis herceg. – Van egy virág… az, azt hiszem, megszelídített engem…”

„- Azt mondtad, te is szomjas vagy? – kérdeztem.
De ő nem felelt a kérdésemre. Egyszerűen csak ennyit mondott:
- Néha a színek is jó a víz… ”

„És mert elaludt, a karomba vettem, és úgy folytattam utamat. Meghatottságot éreztem: mintha törékeny kincset vittem volna.”

„Jó mérged van? Biztos vagy benne, hogy nem fogok sokáig szenvedni?”

„- Ma éjszaka… tudod… ne gyere el.
- Nem hagylak magadra.
- Olyan lesz majd, mintha valami bajom volna… egy kicsit olyan, mintha meghalnék. Úgy bizony. Ne gyere el, semmi szükség rá, hogy végignézd… Nem éri meg…
- Nem hagylak magadra.”

„Nem tudtam, hogyan férkőzzem hozzá, hogyan találjak közösséget vele... Olyan titokzatos világ a könnyek országa.”

„Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását...”

„Aki hagyja, hogy megszelídítsék, az a sírás kockázatát is vállalja vele.”

„– Hát te mit csinálsz itt? – kérdezte tőle. 

– Iszom – felelte gyászos képpel az iszákos. 

– Miért iszol? – kérdezte a kis herceg. 

– Hogy felejtsek – felelte az iszákos.

– Mit? – tudakolta a kis herceg, mert máris megsajnálta. 

– Azt, hogy szégyellem magam – felelte az iszákos és lehajtotta a fejét.

A kis herceg szeretett volna segíteni rajta. 

– Miért szégyelled magad? – kérdezte. – 

Mert iszom – vágta el a további beszélgetést az iszákos, és mélységes hallgatásba süllyedt.”

„Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz. [...] Ha, teszem azt, délután négykor érkezel, már három órakor elkezdek boldog lenni. Amint halad az idő, egyre boldogabb leszek. Négy órakor már izgulok és nyugtalankodom; felfedezem a boldogság árát! De ha meghatározatlan időben, bármikor jössz, sohasem fogom tudni, melyik órában öltöztessem ünneplőbe a szívemet...”

„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”

"Mikor elmentél, büszkén feltartottam a fejem, és próbáltam büszke lenni.
Azt hiszem sikerült. Túljártam az eszeden.
Sajnos. Most már bánom.
Igazán hiányzol.
Hiányoznak a beszélgetéseink, s simogatásod is igazán hiányzik.
Hidegek az éjszakák Nélküled! Nincs ki levegye a hernyókat a leveleimről és lassan már betakar a gyom. Egyre többször esik az eső és az éjjelek is nagyon hidegek...Hiányzol.. .
Mindig azt hittem, hogy untatsz, hogy nem becsülöd eléggé a szépségemet, és nem érzékeled az illatomat.
Tévedtem, és ezt el is mondanám, ha újra itt lennél.
Éjszakánként mikor a hidegtől nem tudok aludni, nézem a csillagokat, és Rád gondolok.
Azt képzelem, hogy már reggel itt leszel, gyengéden kézbe veszed törékeny leveleimet, és cirógatod szirmaimat, én pedig úgy illatozom, hogy soha többé nem vágyódsz el mellőlem.
Reggel mikor a nap ébredező sugarai eljutnak hozzám, nem érti, hogy a harmatcseppek miért nem akarnak felszáradni a leveleimről....

Nem tudja, hogy azok könnycseppek.
Érted!"

„Kiszóródott belőlem az oktalan homokszemek szerével minden tétlen, álmatag, szavakba nem köthető gondolat.”
Kaffka Margit

Nyitnék ezzel az idézettel :)
Már oldalt kifejtettem, hogy ez a blog miért van, nem is húzom tovább az időt! :)