2010. június 29., kedd

"Leperegnek az utolsó könnyek,
Elfelejtjük, hogy van egy álmunk.
A vonatok indulnak és jönnek,
De mi nem tudjuk, hogy kire várunk.
Az első és az utolsó lépés,
Téged bánt és ez nekem is fáj.
A szívünkben ott lapul az érzés,
Soha semmi nem lesz ugyanúgy már."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése