"Hallgatom szavaid, simogatnak, álmaim mögé bújnak, érzem rezgéseid... És szinte észrevétlen ébred testünk... Az esőtől ruhánk ránk tapad, gőzölög bőrünk melegétől minden perc... Halkan súgod fülembe vágyad, hogy kívánsz, itt és most akarsz... Szád izzó vasként fonódik feltárulkozó nyakamra... Láthatatlan bélyegével pecsételve. Szavaid már elvarázsoltak, megsimogattak, életre hívták szunnyadó vágyam... S most ajkaid érintése felszította a bennem nyugvó parazsat. Lassan lángolni kezd mindenem... Kezem arcodhoz érintem, simogatom, lágyan cirógatom. Arcom hajad borzolja, ujjaimmal táncolnak a szálak. Szád finoman mozdul, siklik pontról, pontra... új és egyre újabb meglepetést okozva bőrömnek.”