"Két dolog határoz meg minket: a türelmünk, amikor semmink sincsen, és a hozzáállásunk, amikor mindenünk megvan."

"A magány nem gyógyít, az írás nem kezel,
A gép nem gyógyír, a DELETE nem vesz el. "

Children of Distance

"Szívtelen. Minden fájdalmat eldobhatok,
Csak rámutatok a helyére, és azt mondom, hogy jól vagyok.
De ha szívtelen leszek, akkor az lesz majd a dilemmám,
Hogy szárazon, szív nélkül szeretni, az milyen már? "

Children of Distance

"Az egész életem nem más, mint folytonos várakozás, öröm válik csalódássá, majd jön a lábadozás. De bármi történik, velem vagy, tartod a lelket bennem, a lelketlen világban ez az, ami elenged engem."

Children of Distance

"Az ember valószínűleg az egyetlen teremtmény, mely képes gyűlölni a saját fajtáját."

"Azért kaptad ezt az életet, mert elég erős vagy, hogy megéld."

"Te vagy a titkom."

"Az én szívem óceán, ahol csak saját felelősségedre úszhatsz."

SF

"Csak felejts.
Nem azért, mert ők azt érdemlik. Hanem azért, mert te békét érdemelsz."

SF

"Azt hiszem, én túl erősen vágytam rá, te pedig nem akartad eléggé."

Jay Crownover

"Olyan vagy (...), mint a jó whisky. Gyorsan és könnyen a srácok fejébe szállsz."

Jay Crownover

"Amíg látom, hogy látsz, s látod, hogy látlak, amíg egymást nézzük, nincs még világvége.

Ha csak az egyikünk behunyja a szemét, mindketten elveszünk."

Müller Péter 

"Amíg nem fáj nekem a fájdalom, amit másoknak okozok – nem tudok szeretni."

Müller Péter 

"Annál többet, hogy „szeretlek", szavakkal nem lehet közölni. Ezt pedig nem érdemes kimondani, mert a szó jóval kevesebb, mint az a szédítő érzés-gondolat örvény, amit ki akar mondani.

Azokban a mondatokban, hogy „Azért nem szeretlek, mert figyelmetlen vagy, mert ritkán szólsz hozzám, mert olyasmit akarsz, ami nem jó nekem…, azért nem szeretlek, mert mindig lehamuzod a szőnyeget, mert nem segítsz a mosogatásnál, mert nem érdekelnek a bajaim stb., stb."…, mindebben csak egyetlenegy fontos információ van, hogy „nem szeretlek".

A miértek nem fontosak.

Nem azért szerettelek meg, mert gyakran szóltál hozzám, mert segítettél mosogatni, és nem hamuztad le a szőnyeget… hanem azért, mert szerettelek."

Müller Péter 

"Köröttem légüres tér,

riadtan tátogok.

Hűvös fénnyel izzanak

lámpás csillagok.

Egymást követve fagynak el

a kimondott szavak.

Szilánkokra törnek, aztán

szertefoszlanak.

Magam leszek a zúzmara,

a hóval olvadok.

Elillanok, akár a tél,

akár a sóhajok.

Néha jó, néha rossz, néha nem.

Néha nem foglalkoztat semmi sem.

Végül minden végső helyére kerül,

maradok - ott, ahol voltam - egyedül."

Vad Fruttik - Szemben a nappal

"Mosolygós napjaimon felfedezem azt a szépet,

ami halvány, de ott van. Lelkem mélyén, belül, éget.

Borús percben elnyűvi magát,

de ordítva súgja nekem, hogy él.

Mint ahogy egy tépett plakát, melyet

bátran lendít a dühöngő szél.

Alig van ki arra figyel

mit ábrázol, mit hirdet ő,

de ki látja megtorpan,

s vizslatja, hogy ki az a nő.

Oly ismerős. Kedves arca hívogató, szerény.

Azt kéri hogy menjek én is.

Időpont, helyszín: remény."

Závaczki Dániel – Remény
forrás: antibeautycum

"Megszoktam, hogy régóta vagyok úgy veled, hogy nélküled,

Megszoktam, hogy nem jelentek, nem jelentek semmit neked,

Már megszoktam, hogy ami beugrik mindenről, az a te neved,

Padok, utcák, járdaszegélyek, köztéri vécék, bárok, terek.

Hozzászoktam a gondolathoz, hogy nem szédülünk estéket át,

Hozzászoktam, hogy pultokat verve miattad iszok még egy piát,

Megszoktam, hogy a barátaid is undorral mondják ki a nevem,

És hozzászoktam, hogy forró estéken más tölti benned be helyem.

Megszoktam, hogy kint az erkélyen árválkodik az a hamutál

Amit azért raktam, hogy ne szórd szét a hamut, amikor itt aludtál,

És megszoktam, hogy abból a korsóból sörözök, amit te loptál

Nekem abból a kocsmából, ahol rád találtam, s te rám találtál

Mert csak az egy hibákat, amik olyanok, nem nézzük el egymásnak,

A tiszteletem meg a megszokásaid egy jó mély gödröt ásnak,

Amibe a szemetet szórják épp bele, amit egymásban csináltunk,

Elintéztem, elintéztél, és mindketten továbbálltunk."

Jeszenszki Martin – Megszoktam
forrás: antibeautycum 

"Maguk alá temettek

A soha-meg-nem-történt

Igaz beszélgetések;

A semmi-felejtésként

Magamba döntött Cappy,

Amivel néha hittem,

Hogy vagyok még valaki;

Órák, mikor beszéltem,

De nem veled, csak neked;

A visszaeséseink

Egymásba, mivel menet

Közben megint és megint

Hagytam a helyes utat

Kitérni önmagából,

Mondván, hogy sosem mutat

Többet, mint te a mából.

Lélegzetet akartam

A kitáguló csendben,

Helyette leragadtam

A könnyeken ridegen

Átütő valóságnál;

A szemeidben rejlő-

Kavargó megbánásnál;

A sorozatos belső

Vívódásaid mellett,

Pedig sosem volt kérdés,

Valójában ki kellett…

És itt maradt az érzés,

Hogy álmokat hazudtál,

Megkötöttél magadban,

És elengedni nem tudtál,

Hiába akartam."

Komlóssy Eszter Tekla – Foszlányok
forrás: antibeautycum 

"Én futópadomon önjáró beteg, nem maradt más, csak szótlan bambulás, hogy ne szakítsunk, ma is távol leszek, ó, szerelem, te gyilkos ambuláns."

"Mélyről jön a füstöm, kifújom a nevedet is."

"Nem tudom, mi baj velem, de gyakran elfog a félelem, hogy röhögnek rajtam a hátam mögött, hogy eltékozlom az életem."

"Hogy benned is, bennem is ott duzzog pár emlék,
Hogy ezt, meg azt ma már máshogyan tenném,
Hogy szeretni szeretnék, de nem tudom, hogy kell."

"Lelket csak egyszer kapunk."

"Nem bízhatunk valakiben, akiről nem hisszük el, hogy szeret."

"Keresni foglak, ezer világon át és tízezer életen át, míg meg nem lellek."

"Ha valakit közel engedsz, belehalsz, amikor lelép."

Jay Crownover

"Legyél szivárvány valaki esőfelhőjében."

"Átölellek... két karomat köréd fonom, magamhoz húzlak, szorosan átölellek. És átölelem beléd az érzéseimet. A szívem dobbanását, a lelkem rezdülését, az életemet. A vágyaimat, álmaimat, egész lényemet. Átölelem. Beléd. És átölellek. Téged. Magamba."

"Láttál már farkast, aki rosszul alszik a birkák véleménye miatt?"

"Soha nem mondtam, hogy már nem szeretlek. Csak megállapítottam, hogy már nem az vagy, akibe beleszerettem."

"Ahhoz, hogy lelkileg gazdagodj, mindig el kell dobni valami régit, hogy megkaphasd az újat."

Müller Péter

"Tündér nem csak a mesében él...

Sőt. Nem is ott él. Hanem a valóságban. Bár először talán észre sem veszed, hiszen nincs szárnya és varázspálcája, olyan, mint bárki más. Látszólag. Kora reggel álmosan ébred, munkába siet, végzi a feladatát, bevásárol, otthon mos, főz, takarít. Nem olyan, mint mesebeli társa. Mégis, Tündér. Aki nem szárnyakon röppen, és nem pálcával varázsol. Hanem valami mással. A szívével. Elvarázsol. Teljesen.

Mert Ő valóságos Tündér."

"Azt mondják, szeretik az esőt, mégis esernyőt használnak. Azt mondják, szeretik a napot, mégis árnyékot keresnek, amikor kisüt. Azt mondják, szeretik a szelet, mégis becsukják az ablakot, amikor fújni kezd. Ezért ijedek meg, amikor azt mondja nekem valaki, hogy szeret."

Bob Marley

"Nem azért vagyok veled, mert muszáj, vagy mert nálad ragadtam, hanem mert inkább veled vagyok, mint bárki mással."

"Csak ülsz... És érzel. Valami különlegeset, valamit, amit még soha. Csak élsz. És érzel. Valamit a szívedben. Valakit a szívedben. A lelkedben. Egész lényedben. Mindig. Egyfolytában. És rádöbbensz. Ez a Boldogság. Ő."