"Lehet, hogy szerettél volna, ha megismertél volna. Ha végigsétáltál volna az álmaimon és az emlékeimen. Igen, lehet, hogy szerettél volna. Ha rászántad volna az időt."

"Vannak pillanatok az életben, mikor nincs más lehetőség, mint hogy elveszítsük a fejünket."

Paulo Coelho

"Néha rádöbbenek...
- hogy bármikor elveszíthetlek.
- hogy nem elég, ha csak egyszer mondom, hogy szeretlek.
- hogy bármikor történhet veled vagy velem valami.
- hogy milyen jó a hangodat újra meg újra hallani.
- hogy milyen könnyű egy szóval egymást megbántani."

"A boldogság keresése sokkal fontosabb, mint a fájdalomé."

Paulo Coelho

"A szenvedéstől való félelem rosszabb, mint a szenvedés maga."

Paulo Coelho

"Az életben az az érdekes, hogy egy-egy álmot valóra lehet váltani."

Paulo Coelho

"Életünk minden pillanatában egyik lábunk a tündérmesék földjén, másik lábunk pedig a szakadék szélén áll."

Paulo Coelho

"Az, hogy rátalálsz valami fontos dologra az életben, nem jelenti azt, hogy minden mást fel kell adnod."

Paulo Coelho

"Sokszor éreztem magam megsebezve, amikor elvesztettem azokat a férfiakat, akikbe szerelmes voltam. De ma már biztos vagyok benne, hogy senki sem veszíthet el senkit, mert senki sem birtokolhat senkit. Ez az igazi szabadság megtapasztalása: bírni a legfontosabb dolgot a világon, anélkül, hogy birtokolnánk."

Paulo Coelho

"Ha az ember szeret, még több értelme van mindennek."

Paulo Coelho

"Mindannyian ismerünk olyanokat, akik iróniával és közömbösséggel igyekeznek leplezni kedves gesztusaikat, mintha a szeretet egyenlő volna a gyengeséggel."

Paulo Coelho

"Ma is nélküled lett este, pedig a reggel ezt még elképzelhetetlennek tartottam. Újra és újra egyedül maradok, és szembe kell néznem magammal segítség nélkül. Most ebben a pillanatban talán a magányom is csak arra ürügy, hogy rád gondolhassak. Szeretnélek látni - ennyi az egész. Néha ez is sok."

"Tudod, vannak akik úgy születnek, hogy arról írnak a naplójukba, hogy egy fiú rájuk nézett, meg vagyok én, aki arról ír, hogy  utána miért fordította el a fejét."

"A szemem világa rég megtanított csalódni, a csalóknak ez csodaország, nekem meg csak valódi."

"Egyszer szeretném megkérdezni már: nem fáj az, hogy nekem fáj?"

"Hiszed vagy sem, de néha el akartam rontani. Hiszed vagy sem, de lehet gyűlölve szeretni."

"Ne légy mérges rám, ha azt mondom, nem érdekel. Azért legyél mérges, mert egyszer igen is érdekelt, csak te túl vak voltál, hogy észrevedd."

"Mosolyogj, ha kérlek, a mosolyodból élek."

"Gumicukor vagyok a tenyereden."

"Elmondom. S várom (várni kell),
ki fut, hogy dolga van;
megnézem, ki tünődik el;
ki retteg boldogan.

És észreveszek valakit,
ki szemmel, melegen
jelez, csak ennyit: Vannak itt
s te nem vagy idegen..."

József Attila

"s megbonthatatlan rend szerint,
mint űrben égitest, kering
a lelkemben hiányod."

József Attila

"Tudod, hogy "minden és semmi" nincsen a valóságban, mindig csak a középszerű van, "minden" és "semmi" között a "valami", ami néha tud nagyon sok lenni."

Márai Sándor

"Olykor emberfeletti az a küzdelem, amit nap mint nap egyetlen mosolyért vívunk. Olykor tengernyi az a könny, amit magunkban, befelé sírunk."

"Remény. Az egyetlen dolog, ami erősebb a félelemnél."

"A jó embert azért lehet bántalmazni, mert biztos lehetsz abban, hogy megbocsát neked."

"A nap végére többet viselünk el, mint azt reggel hittük volna."

"A boldogság nem olyasmi, amiből egyetlen méret mindenki számára megfelel."

Suzanne Selfors

"Hihetetlen, hogy milyen boldog tud lenni az ember annyi éven át, a sok marakodás, a sok cirkusz közepette, a kurva életbe is, és közben azt se tudja, hogy ez most szerelem-e, vagy sem."

Gabriel García Márquez

"– Szerelem?
 – Úgy mondod, mint valami trágárságot!"

Erich Segal

"Ha úgy érzed, a világ kitaszít magából, támaszd ki rajta a lábad, és jó messzire rugaszkodj el!"

Balogh P. Hédi

"Azt szerettem volna, ha örökké tart."

"Mindenkinek kell valaki, akit szerethet."

"A fanyalgó férfi mindig jobban izgatja a nőt, mint a loholó."

Tisza Kata

"Meg lehet-e úgy bocsátani, ha nem kérik a bocsánatodat?"

Tisza Kata

"Az emberekben általában nem lehet csalódni, csak konkrét emberekben."

Tisza Kata

"Üvölteném, de ha kérnéd, csak halkan suttognám. Szeretlek. Eltitkolnám. Vállalnám."

Tisza Kata

"Te mit veszíthetsz? Én a legtöbbet. Téged."

Tisza Kata

"Sírok, mert jólesik kifejezni azt, ami rossz."

"Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem."

"A bátorság nem mindig harsogó. A bátorság néha egy csendes mondat a nap végén: holnap újra megpróbálom..."

"Az élet nagy lehetőségeinek van lejárati ideje."

"Őrizlek, mint rögeszmét a csendes eszelősök."

"Előbb- utóbb mindenki rájön, hogy valami nagyon fontos dolog akkor is hiányzik, ha sorra minden vágy teljesül."

"Mit akarok tőled? Semmit. Semmit nem akarok tőled. Hanem neked akarok. Nem tőled, hanem neked. Mégpedig adni. Mindent. Mindent, amit őrizgetek magamban. Őrizgetem egy érkező pillanatra, egy napra, egy életre. Őrizgetem annak, aki egy pillanat, egy nap, egy élet. Aki minden. És ha te vagy az, ha neked adhatom, ha elfogadod, akkor már nem csak "neked" van, hanem "tőled" is. Mert akkor már kapok is. Tőled."

"Azt mondják, egy párkapcsolatban az egyik fél mindig jobban szeret. Istenem, bárcsak ne én lennék az..."

"Ha szeretsz valakit, legyél elég bátor ahhoz, hogy elmond neki. Vagy legyél elég bátor ahhoz, hogy végignézd, ahogy más szereti őt."

"Talán úgy gondolod, hogy nem fogsz túljutni rajta soha. De gondolj csak bele! Azt is gondoltad, hogy örökké fog tartani."

"A legsúlyosabb bűnt követtem el, mit ember elkövethet: sosem voltam boldog."

"Egy hideg őszi este hazafele jövet felbukkan a szívedben a hiány, s rájössz, hogy semmi másra nem vágysz jobban, minthogy utánad rohanjon, és szorosan magához öleljen és a füledbe súgja: hiányoztál."

"A hazugság egy nagyszerű történet, amit valaki elront az igazsággal."

"Lehet, hogy még randiznom kell néhány udvaronccal, lovászfiúval, kertésszel, vadásszal, törpével, mielőtt találkozom a herceggel."

"Néha nem ahhoz kell sok erő, hogy az ember kitartson valami mellett, hanem ahhoz, hogy lemondjon róla."

"Teszel rá, hogy mi van velem, én pedig megbocsájtok, de csak azért, hogy gyomorszájba vágjam a lelkiismeretedet, mert én a barátod voltam, és ezt akkor fogod igazán érezni, mikor rájössz, hogy mennyi hazug van körülötted."

"Bátran viseld magányodat,

én számon tartlak téged,

ne hagyd a sorsod csillagokra,

benned érjen a végzet.

Vállad két éber sarka közt

ha sisteregve átcsap,

tudom, több vagy mindannyiunknál,

benned vakít a bánat.

Légy hát, akár az állatok,

oly nyersen szép és tiszta,

bátran figyelj, mint ők figyelnek

kegyetlen titkaikra.

S egy éjjel, magad sem tudod,

mint égig érő ének,

feljönnek benned napjaid,

a halhatatlan évek:

az este nem lel senki rád,

az este sírva, késve

hiába járják pitvarod:

csak én látlak. Vagy én se."

Pilinszky János: Magamhoz

"Szeress engem, ha tudsz szeretni,
Szeress engem, mert, jaj, utálnak
S olyan jó szeretettnek lenni."

Ady Endre

"Egy suhanás se árulja el,
Mit lelkem úgyis titkolt:
Valaki elment élet nélkül,
Valaki elment, aki itt volt."

Ady Endre

"Elpusztulok, de nem tudok élni nélküled. Akard, hogy élhessek melletted. Minden gyötrelmedet érzem. Kalauzod nem merek lenni, de esküszöm: mindent teérted. Hiszen csak te vagy nekem valaki."

Ady Endre

"Jaj azoknak, akik szeretnek,
Mert nem hiszek már régen
A szivemnek."

Ady Endre

"Ha érted mindent elhagyok, leszel cserébe mindenem?"

"Elgondolkodtató, hogy valaki küzdene, de nem élhet és valaki élhetne, de nem küzd."

"Nem fogom letagadni, hogy valaha szerettelek, de ezután hozzáteszem majd, hogy: mert egy idióta voltam!"

"Nem baj, kivárom a saját időmet. Kivárom azt, hogy újabb idegenek jönnek, akik majd rám lesznek kíváncsiak, nem pedig olcsó ember-utánzatokra."

"Bocsi,

nincs nálad csoki?

Lehet az Boci,

esetleg táblás,

az is egy áldás.

Nugátost ennék,

számomra emlék

a sok Sportszelet.

Sportoló nem leszek,

mégis szeretem,

mindet megeszem.

Mogyorós is jöhet,

felfalnék egy ölet!

Talán a meggybonbon,

azonnal felbontom.

Főleg ha konyakos,

nem leszek óvatos!

Nápolyi, ha csokis,

azt szeretem csakis.

Jó a drazsé, jó a Tibi,

adjon egyet már valaki!

Nestlé csoki olvad számban,

étcsoki a spájzban hány van?

Ha nincsen más itthon,

Katicám kibontom,

ruháját letépem,

bizony ezt merénylem!

Bár tortabevonó,

csupaszon csoda jó,

természetes, natúr,

mert az éhség nagy úr!

Ha meghíznék ettől,

nem eszek mást keddtől,

csak diétás csokit,

így kezdem a fogyit.

Na meg egy nagy fagyit,

de abból is csokit.

Csoki legyen csakis,

tudja jól a fagyis!

S Gundel-palacsinta,

nagyon csalafinta,

az ám csak a mámor,

tízet eszek mától!

Bocsi,

van nálad csoki...?"

Szuhanics Albert: Csoki

"Elbújok, hogy megkereshess, elmegyek, hogy visszahívhass, lánggal égnék, hogy szerethess, lezuhannék, hogy elkaphass."

"Ugye, nem hiszed el, hogy keveset érsz? Nélküled másképpen volna ez az egész. És ha jön az idő, amikor már nem leszel, veled is egy egész világ múlik el."

"Kezdem megérteni, mi az a végtelen, s ráébredek, milyen porszem-töredék az életem."

"Az idő és a tér végtelenségében néhány percet élünk, hát ne rontsuk el azzal, hogy a jövőtől félünk!"

"Legyek tüzes nap, ha fázol

útjelző, ha tétovázol,

legyek felhő, mely eltakar,

ha világ sokat akar.

Legyek a föld, melyre könnyed

hullajtod, ha most úgy könnyebb.

Legyek hang, melyet kiejthetsz

holdas éjjen elrejthetsz.

Legyek álmod, és megfejthetsz

legyek rózsa, és szerethetsz,

legyek az út, és elviszlek

legyél igaz, és elhiszlek..."

"Ha mindenkinek lenne egy tökéletes párja, akkor nem emberek lennénk, hanem cipők."

"Oh I wish I was a punk rocker with flowers in my hair!"

"De hiába, mert nem vagy itt, nem bújik hozzám senki sem, de ha azt mondod, hogy szeretsz, Neked mégis elhiszem. Neked mégis... Neked mégis elhiszem..."

"Ha volt út, amin együtt jártunk, mára már az mögöttem, az érzéssel, hogy elmúlt, mégis békét kötöttem."

"Maradni szeretnék, el sem hiszed mennyire, még nem is sejtem, miként futok olyan messzire."

"Maradni szeretnék, de túl sok emlék fűz hozzád, haladnom kell, a szívem úgyis újra eldobnád."

"Csak még egyszer búj hozzám, a búcsúkönny oly hasztalan, ne hullajts értem egyet sem, csak fogadd el, már vége van."

"Igen, tonnányi dolog lesz, ami hiányozni fog az együtt töltött időből, de lesz egy dolog, ami nem. Az összes kétség. Az összes éjszaka, amikor ébren feküdtem, és azon agyaltam, hogy vajon még mindig én vagyok-e az, amit akarsz."

"Ha valaki azt mondja, hogy tudatlan vagy és levert, csak annyit mondj: nem t`om, és szarok rá."

"Eljön az a perc, amikor belátod, hogy bizonyos emberek számára csak a szívedben van hely, az életedben nincs!"

"Tudom nincsen véletlen,

Hogy meg van írva a sorsunk,

Szóval te és én a jó időben,

A legjobb helyen voltunk.

Összeért a pillantásunk,

Elkezdődött a végzet.

Aztán testet öltött a meztelenség,

vagy csak álmodtam az egészet?

Szanaszét a francia ágy,

A ruhák lent a földön,

Ma éjjel tiéd lehet mindenem ha cserébe,

Téged kaplak kölcsön.

Így jó nekem,

Vedd el az eszem!

Olyan rövid az élet.

Nálam a szíved,

Az enyém a tied legyen,

Te is ugyan azt érzed.

Édes szó, gyilkos vágy,

De Ámor nyila ajándék,

És akkor jó ha mindkettőnknek,

Túl veszélyes ez a játék.

Így jó nekem,

Vedd el az eszem!

Olyan rövid az élet,

Nálam a szíved.

Az enyém a tied legyen,

Te is ugyan azt érzed.

Választ ne adj! Karmolj, harapj,

Hogy érezzem, ahogy széttépsz a vágytól,

Úgy nevess, csókolj szeress!

Nekem nem nem nem elég a szádból.

Nem elég! Nekem nem elég a szádból!

Egymás mellett egy ágyban,

Most ugyanarra gondolunk.

Hogy te és én megint jó időben,

A legjobb helyen vagyunk.

Így jó nekem,

Vedd el az eszem!

Olyan rövid az élet,

Nálam a szíved.

Az enyém a tied legyen,

Te is ugyan azt érzed.

Választ ne adj! Karmolj, harapj,

Hogy érezzem, ahogy széttépsz a vágytól,

Úgy nevess, csókolj szeress!

Nekem nem nem nem elég a szádból.

Úgy nevess, csókolj szeress!

Úgy nevess, csókolj szeress!

Nem elég a szádból!"

Road - Nem elég

"Soha nem szabad visszamenni ahhoz, akitől egyszer véglegesen elment az ember. Ez életszabály. Nagyon kevés életszabály van. Ez az egyik."

"Ne fogadd meg a tanácsomat. És bárki más tanácsát se. Bízz magadban! Jó vagy rossz, boldog vagy boldogtalan, de a te életed, és csak rajtad áll, hogy mihez kezdesz vele."

"Ha nem is együtt mindig, de mi mindig ugyanarról gondoltuk ugyanazt, s már el is hittük volna, hogy a másik se menne, ha az egyik kikapcsolna."

"Ha sírok néha, szerelmeddel ölelj át, fáradt, gyenge napjaimon vezess át. Csak fogd a kezem, s maradj mellettem, amíg érzed, hogy zajos a világ."

"Mennyi elfelejtett jó? S mennyi el nem mondott szó? Amit csak most látok, amit csak most bánok, hogy sosem mondtam el!"

"Sok ember hibája, hogy amikor minden rendben van az életével, megfeledkezik a nehéz időkről és azokról az emberekről, akik akkoriban mindent félretéve támogatták."

"Az egyetlen különbség köztem és a többiek között az, hogy én ki is mondom, amit ők csak gondolni mernek."

"Adj szót a fájdalomnak; a bánat, amely nem beszél, addig szorítja a megterhelt szívet, amíg az megszakad."

"A valóság néha olyan filmre hasonlít, amit nincs is kedvünk megnézni."

"Tudom, hogy őrültségnek hangzik, de mi kezdettől fogva úgy összeillettünk, mint a pirítós meg a vaj."

"A rossz dolgot tetted a jó lánnyal."

"Ha jól csinálod, senki sem emlékszik rá, ha rosszul csinálod, senki sem felejti el."

"A legendák azt mondják, hogyha nem tudsz este aludni, az csak azért van, mert valaki más álmában ébren vagy."

"Így működik az élet. Örökké úgy teszel, mintha nem érdekelne, hogy egyedül vagy, aztán jön valaki és kitölti a kis űrt, amit te sokáig elhanyagoltál. A dolgok nagyszerűek. Azt gondolod: ejha, most az egyszer végre boldog vagyok, és amint megszokod, hogy ott vannak neked, otthagynak. Újra egyedül vagy. Még jobban, mint azelőtt, és azt mondod magadnak, hogy nem fogsz többet találkozni olyan emberrel, aki betölti a helyüket. De fogsz, mert ez megismétli önmagát.

Újra.

És újra.

És újra."

"Talán egy nap majd visszanézek ezekre az álmatlan éjszakákra, ahogy a nappali padlóján ülök, magam körül romantikus könyvekkel és a lehalkított tévével - és képes leszek azt mondani: ennél én erősebb vagyok."

"Ha valakiben megbízol, abból két dolog lehet:
- egy életre szóló barátság,
- egy életre szóló lecke."

"Szeretnék adni neked valamit, nekem már nem kell. Harminc óra fájdalmát, egyetlen pillanatba sűrítve."

"Hátat fordítok a napfelkeltének, belélegzem a várost. Benne laksz. Bennem laksz. S hogy mennyire nehéz veled véletlen találkozni, ez egészen őrjítő."

"Elhitted, hogy mindig csak nyerhetsz, elhitted, hogy az élet szép. Elhitted, hogy jók lesznek hozzád és Isten mindig téged véd. Most utálod az embereket, és nyugtod csak a sírban lesz, hát rúgjál be, mint egy rohadt állat, és tedd tönkre azt ami tönkre tesz!"

"Felejts el mindent. Csak nézz rám. Most nem számít a holnap, csak a vágy. Nem érdekel, hogy vár rád otthon, én is vártam valakire, aki a mai napig nincs ott."

"Ha szeretsz valakit, borzasztóan nehéz nem látni őt többé."

"Az emberek változnak, a dolgok elromlanak, csak emlékezz: az élet megy."

"Tudod, én nem ilyennek ismertelek régen, nem voltál ennyire durván féltékeny. És bízni voltál képes, minden szavamban, de megváltoztál, s én magamra maradtam. Még ha okot adok rá, akkor megértem, de hisztiztél folyton, én bármit is ígértem. Volt, hogy küzdöttem, s volt, hogy Rád hagytam, a közös jövőnkkel magamat áltattam, de mostanra nőtt túlzottan nagyra ez a gond, és vége van mindennek, eljött az a pont, amikor nem számít érted bármit is tettem, így, hogy a szerelmem gyilkosa lettem..."