2012. szeptember 7., péntek

"Tudod, én nem ilyennek ismertelek régen, nem voltál ennyire durván féltékeny. És bízni voltál képes, minden szavamban, de megváltoztál, s én magamra maradtam. Még ha okot adok rá, akkor megértem, de hisztiztél folyton, én bármit is ígértem. Volt, hogy küzdöttem, s volt, hogy Rád hagytam, a közös jövőnkkel magamat áltattam, de mostanra nőtt túlzottan nagyra ez a gond, és vége van mindennek, eljött az a pont, amikor nem számít érted bármit is tettem, így, hogy a szerelmem gyilkosa lettem..."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése