"Csodálatosnak születtem, nem tökéletesnek."
2014. július 22., kedd
2014. július 17., csütörtök
Az egymillió margójára
Szerettek olvasni, igaz?
Hát persze hogy szerettek, hisz ha nem így lenne, nem egy idézetes oldalon lennétek... Szóval, kérlek, ha az első állítás igaz rád, olvasd végig ezt a szöveget. Vagy ha csak szimplán sokat jársz ide, erre az oldalra, akkor is örülnék neki, ha megtisztelnél azzal, hogy nem görgetsz lejjebb. :)
Ennek az oldalnak vagyok a szerkesztője. Fiatal lány, regényíró, vagy legalábbis valami hasonló, testvér, kedves, barát, blogger. Ez mind én vagyok. Gondoltam, talán kíváncsiak vagytok arra, ki az, aki hordja itt nektek a nagy életigazságokat már évek óta... Merthogy 2010 júniusában nyitott meg az oldal. Nem semmi, igaz? Négy év közel ötezer idézetben.
És el is érkeztem a fő okhoz, amiért arra gondoltam, megírom ezt a bejegyzést.
Ha egy kicsit oldalra tekintesz, látsz majd egy számlálót az oldalon, ami az eddigi látogatásokat jelzi. És bizony, az a szám közel tizenötezerrel haladja meg az egymilliót... AZ EGY MILLIÓT! Szóval már ennyien olvastatok Szavak a szélbent.
Ez egy fordulópont. Nem lesz sokszor ilyen - sőt, talán többször nem is lesz alkalmam látni, ahogy vált a milliós számláló. De most ezt érzékelem, amitől hihetetlenül boldog vagyok. Én, csak egy blogger, egy könyvmoly a sokból megnyitott egy idézetes oldalt anno, amikor még nem termettek úgy, mint a zöld fűszálak az udvaron, és a nehéz hónapok ellenére sem adtam fel. Volt, hogy sokáig nem tudtam mit kezdeni az oldallal, ám mindig visszatértem. Mert volt miért.
Ez is egy olyan pillanat, amikor van miért írni.
Igazából csak annyit akarok mondani, hogy köszönöm.
Köszönöm, hogy egymillióan voltatok, hogy ötezer idézetet hozhattam nektek, hogy naponta több százan nézitek az oldalt, hogy nem felejtitek el a blogomat és engem, és még ha nem hallok gyakran az olvasóim felől, akkor is tudom, hogy vannak. Ha másból nem, hát a számokból. Nem kell, hogy állandóan nekem írjatok és dicsérjetek vagy elmondjátok, hogy még mindig itt vagytok és olvastok. Nekem csak ennyire van szükségem - hogy ne felejtsetek.
Remélem, még sokmillióan lesztek itt.
Erika - Nilla
(nilla@citromail.hu, vagy
www.facebook.com/sarkozi.erika)
2014. július 15., kedd
"Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábú vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok. Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek. Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel hatvan másodpercnyi fényt veszítünk.
Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak.
Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak testemet, de lelkemet is. A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést! Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni.
Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön. Annyi mindent tanultam tőletek, emberek. Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.
Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell felállni. Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek.
Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt amit gondolsz. Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek.
Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked, "szeretlek", és nem tenném hozzá ostobán, hogy "hiszen tudod".
Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van velünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.
Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést.
Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, "sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek", "köszönöm" és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.
Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked."
2014. július 9., szerda
"Nem te mondod meg, hogy mikor van vége. Az élet majd megmondja, elhozza azt, akivel még dolgod van, és csak akkor enged menni, ha minden szót megkaptál ahhoz, hogy értsd a leckét, hogy mehess tovább az utadon. Ha új kezdődik, búcsúzz a régitől - ha azt gondolnád, nincs kitől, majd az élet megmutatja, hogy mennyire tévedsz. Az utadba fogja sodorni őket, a kérdés, hogy elfogadod-e azt, hogy semmit sem tesz véletlenül."
Oravecz Nóra
"Gondolj arra, mit éreztél, mielőtt először megcsókolt, vagy először hozzád ért. Mielőtt közel kerültetek volna, te már ismerted a mosolyát, tudtad a szeme színét, és hogy mindig isteni illata van. És mikor végre rád nézett, egy hétig is bámultad volna, de semmi sem volt olyan, mint mikor először megérintett. Olyan volt, mintha csak ketten léteznétek, és csak gondolni sem tudtál arra, hogy valaha el kell válnod tőle."
"Tudod mi az, ami igazán szexi? A humorérzék. A kaland íze. Arcpír télen. Csípő, amibe bele lehet markolni. Nyitottság. Magabiztosság. Alázatosság. Jó étvágy. Valaki, aki hallgat az intuíciójára. Egy okos visszavágás. Jelenlét. Gyors észjárás. Egy ártatlannak tűnő hölgy, aki piszkos viccet mesél. Egy nő, aki már felismerte, hogy milyen gyönyörű."
Courtney E. Martin
"- Akit egyszer szerettél, az nem múlik el. Lehet belőle gyűlölet, vagy barátság, vagy bármi. De nem múlik el. Ha bajban lenne, a világ végére is utána mennék. Kérdés nélkül. Elég lenne egy ölelés.
- Akkor miért nem vagytok együtt?
- Mert ha együtt vagyunk, előbb-utóbb boldogtalanná tesszük egymást."
Hidasi Judit
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)