"Rájöttem, miért nem ment nekem soha a fizika, a matek, a kémia... Mert ezek reál tantárgyak, én pedig barcás vagyok."

"Mondd egy lánynak, hogy gyönyörű: egy darabig elhiszi. Mondd egy lánynak, hogy csúnya: örökké azt fogja hinni."

"Ha nem vagy itt velem, becsukom a szemem, és elképzelem."

"Ha nincs Nő:

Nincs a reggeli "Ajj máár, mit vegyek fel?" - viszont nincs az esti "Na mit vegyek le" sem.

Nincs a reggeli másfél óra fürdőszoba foglalás - viszont nincs az esti zuhany alatti finom csókolózás.

Nincs a"Hol voltál és kivel, miért késtél, Édesem?" - viszont nincs az "Itthon várlak meztelenül, nagyon siess."

Nincs a minden apróságon való veszekedés - viszont nincs az utána lévő békülős szeretkezés.

Nincs, amikor az egész lakás női parfümben tobzódik - viszont nincs az Ő illata a párnán, amin alszik.

Nincs, amikor a bizonyos napokon csak Te Lehetsz a hibás - viszont akkor nincs a kis kifli nagy kifli összebújás!

Nincs a "van egy szerelmes film a moziban, menjünk, nézzük meg" - viszont nincs, akivel a "Filmet" együtt élhesd meg!

Nincs, aki azt mondja: Elegem van, gyűlöllek! - viszont nincs aki szerelmesen a szemedbe nézve kimondja a legszebb szót: szeretlek."

"Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk."

"Valaki egyszer azt mondta, a bugyuta beszélgetés maximum akkor nyerhet értelmet, ha valaki különlegessel osztod meg. Remélem tudod, hogy veled akár a semmiről is tudnék beszélni amíg csak élünk."

"Talán én tehetek róla, hogy nem ugrom rögtön az első szóra. Vagy azt a lehengerlő elmét nem látom benned. Ezért kell nekem erre, neked arra menned."

"Soha ne mond, hogy szeretsz, ha nem igazán érdekellek, soha ne beszélj érzésekről, ha igazából nincsenek is ott, soha ne fogd meg a kezem, ha össze fogod törni a szívem, soha ne mond, hogy meg fogsz tenni valamit, ha nem is tervezed, hogy belekezdj, soha ne nézz a szemembe, ha minden amit teszel hazugság, soha ne mondd, hogy Szia, ha valójában Viszlátot mondanál..."

"A könnyem kicsordul, ha nem vagy, húz a mélység,
ebben a mocskos világban te vagy az egyetlen szépség.
Szökünk az árral, ha a sors hozzánk kegyelmes,
több éve meg van írva már, beléd vagyok szerelmes.
Nem engedlek el, csak ha majd leég a gyertyám,
mindig itt leszek neked, de már nincs szükséged rám..."

"Fejtsd meg az életem, legyen szerelem a jelszavad, de a sorozatnak vége, az utolsó rész elmarad."

"Amikor kellettem, én mindig ott voltam, amikor te kellettél, álltam a sorban."

"- K vagy?

- Hogy ki vagyok?! Egy régi álmod, akiért anno 'mindent megtennél', akivel 'örökre együtt lennél', a 'legcsodálatosabb dolog az életedben', a 'legnagyobb kincsed'...

"Minél több a veled, annál nehezebb a nélküled."

"Ismerem a bekattant állapotot. És te be vagy kattanva. Történelmi pillanat. Nem tudsz koncentrálni, igaz? Rögtön ugrasz, ha csöng a telefon. Naponta több százszor megnézed az email-jeidet. Szerelmes dalokat akarsz írni. Nem, legszívesebben minden beszélgetésben valahogy ráterelnéd a szót. Mindenkivel megtörténik. És most veled is megtörtént..."

"A reményhal megdöglött, így az új kedvencem a szarokrája."

"Nincsenek csodák, az élet megy tovább. A múltam semmi más, csak egy kettétört világ."

"Minden hiba ugyanazzal a kijelentéssel kezdődik: ő más, mint a többi."

"Hercegnő vagyok. Ha elmegyek a szupermarketbe, kinyílik előttem az ajtó."

"Full extrás depressziót cserélnék kis boldogságra, esetleg kopott örömre."

"Túlságosan különböztünk, hogy szeressünk egymást. Túl hasonlóak voltunk, hogy utáljuk egymást. Túlságosan megszoktuk egymást, hogy elváljunk és túl fontosak voltunk egymásnak, hogy barátok maradjunk."

"Van köztünk egy nagy különbség: ő tud élni nélkülem, én meg nem, de megtanulok."

"Azt beszélik, könnyű megfeledkezni a gondokról, ha jó idő van. De elég egy hűvös fuvallat, hogy visszafújja az arcunkba a valóságot."

"Tudod, mi rémít meg valójában? Hogy Te is velem akarsz lenni..."

"Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legnagyobb idióta a vidéken? Ő, mert becsapott, vagy én, mert hittem neki?"

"Egyszer a filozófiaprofesszor az óráján elmesélt egy viccet, a diákjai felnevettek. Pár perc múlva, a professzor újra elmondta a viccet, ekkor már csak páran mosolyogtak rajta. Az óra vége előtt újra elmesélte a sokadszor hallott viccet, amin már senki sem nevetett. A professzor mosolygott, s így szólt: Mint láthattuk, az emberek többsége nem tud nevetni ugyanazon a viccen kétszer; de vajon akkor hogy képesek egy dolog miatt újra és újra sírni?"

"Nemcsak akkor van a gáz, ha tudod, mit nem kellene érezned, és mégis érzed. Hanem akkor is, ha tudod, hogy mit kéne érezned, és mégsem érzed."

"Én szeretlek és tudom, hogy fontos vagyok neked, de ha így folytatod, felégetsz magad körül mindent és egyedül maradsz. Képes leszel valaha szembe nézni önmagadal és azt mondani, hogy "bocs, ezt elbasztam, én vagyok a hibás"?"

"Hagyjad már, hogy egy csóktól felébredsz a halálból, elegem van már ebből a sok hülye dumából. Ez a sok mese is csak annyira szociál, minthogy az alpesi lejtőkön egy Milka boci áll."

"Amikor rossz a kedvem, énekelni szoktam, de olyankor mindig rájövök, hogy a hangom rosszabb, mint maga a probléma."

"Már nincs több kedvem, csak hallgatni csendben, érezni, hogy hal el bennem minden, ha más ölel, ha másra nézel, ha mást érzel."

"Hiszen Te túl régen vagy már távol, túl sok minden szól most másról. Úgy érzem, nem ismerlek mától, csak nézlek, mint máskor, de igazán, én nem látlak már."

"Mikor valaki megkér, hogy hallgass meg egy számot, az azért van, mert a dalszövegben minden benne van, amit mondani szeretne neked."

"A szivárványos, közelítő halálban velem lesz az, aki végig szeretett, de te ki tudja, hol leszel?"

"Ma reggel arra ébredtem, hogy magam alatt vagyok. Pedig alattad kellene!"

"A szépséged 99%-át le tudnám törölni egy vizes zsebkendővel."

"Én hiszek a csodákban, a hazug szavakban, a szőke hercegben és a fehér lovakban. Hiszek a mesékben, hiszek az érzésben, hiszek a szeretlek összes betűjében."

"Átlátok rajtad, hisz már megszokta a szemem a sötétet."

"A legkegyetlenebb hazugságot gyakran a hallgatás fejezi ki."

"Olyan nehéz mindennap a szemedbe nézni és tudni, hogy talán másképp is lehetett volna."

"Egy nő legnagyobb ellensége az álomvilág, amiben él. Lassacskán belebolondul abba, hogy nem ölelheti meg azt, aki álmában már feleségül vette."

"Bárcsak a szerelem is olyan lenne, mint a babasampon. Bárcsak rá lenne írva, hogy: nincs több könny."

"Van benned valami, amit mindig keresett a szívem."

"A cipőm talpára ragadt rágóban nagyobb az értelem."

"Ott ült mellettem, és láttam a tekintetében, mennyire megcsókolna. Én pedig mit tettem? Lesütöttem a szemem. Féltem, hogy rajtam is ennyire látszik a vágy."

"A szívemre írtam: belépni tilos! Erre jött ő, és előhúzta a VIP-kártyáját."

"Néha úgy félek, hogy jönni fog egyszer egy lány, aki azt fogja látni, amit te látsz, és azt hallja, amit te hallasz, és aki szavak nélkül is meg fogja érteni, amit nekem oly sokszor hiába magyarázol."

"Nincs annál erősebb vágy, mint amikor a másik közelségére vágyunk."

"Egyre kevesebb az, ami hiányzik - de az egyre jobban."

"Egy mosoly, és újra reménykedsz."

"A hercegem félúton eltévedt, mert ellopták tőle a szívemhez a térképet!"

"Maradnék, de érzem, hogy mennem kell, mert vár valahol egy másik út. Hogyha most is úgy szeretsz, engedj el, ma már nem köt ide, csak a múlt."

"El sem tudod képzelni, mennyire tudnálak szeretni, hogyha hagynád..."

"A haja olyan szőke, mint a tej. Pillantása édes, mint a méz. Arca piros, mint az Aldi epres joghurt. Azt hiszem, szerelmes vagyok."

"Az sem fontos, hogy hol lehetsz, gyere, most kell élni az életet. Ne félj, csak szeretni kell és kész."

"Az akarok lenni, aki okozza a könnyeidet, nem pedig aki letörli."

"Nehéz foglalkozni valakivel, amikor tudod, hogyha egy lépést előre lépsz, beleszeretsz, és ha egyet visszalépsz, elromlik a barátságotok."

"Erős leszek, és csak azért is megmutatom mindenkinek, akik most szánalommal tekintenek rám miattad, hogy megvagyok nélküled is."

"Nem kerestem senkit, amikor az utamba kerültél."

"Te a töredékét nem élted át annak, amit én; míg én szenvedtem, sírtam, te nevettél."

"Kár, hogy csak álom vagy, egy része a mámornak."

"Akkor meg fogod tudni, ha már nincs veled, hogy mi lehetett volna, ha szebben szereted."

"Néha épp abba szeretünk bele, akibe nem lenne szabad..."

"Nem vagyok agresszív, hisz téged vigyorogva tépnélek meg."

"Nem vagyok sznob! Kérdezz meg bárkit! Úgy értem, bárkit, aki számít".

"Manapság már nincs szükség fazekasokra, mert köcsögök már magunktól is teremnek."

"- Hogy vagy?
- Jól.
- Naaa, kicsit bővebben?
- Szarul."

"Ölelj úgy, és annyit, hogyha holnap elmegyek, nyugodt szívvel engedj el."

"Egy lány nevetése általában vidámabb, mint egy fiúé. De a fiúk könnyei sokkal komolyabbak, mint a lányoké."

"Talán nincs mindenkinek párja. Talán nincs mindenkinek Ő-je. Vagy épp soha nem lehet az övé. Akkor az attól még Ő-nek számít? Vagy csak az lehet Ő, akivel minden klappol és beteljesülhet az, aminek be kell?

Miért kell olyan közhelyekkel dobálózni, hogy "Megtalálod majd te is!", "Eljön majd a te párod is"? Mi van, ha nem?! Tegyem fel az életem, az álmaim egy közhelyre? Örökké reménykedjek valaki olyanban, várjak valakire, aki talán el sem jön soha? Reménykedni valamiben, ami talán nem is létezik... Feleslegesnek érzem. Mintha az, amire én vágynék, túl sok lenne, túl elérhetetlen. Vagy mindig elrontom valamivel. De ha ő az Ő... Akkor egyáltalán elronthatom-e? Hisz a Sors, az Élet és minden földi, illetve égi szentek nekem rendelték, hozzám küldték, akkor elrontható-e? Léteznek még egyáltalán Ő-k?

Én ilyen ember vagyok... Olvasok, írok róla, vágyom rá, de talán...Talán sosem jön el. Nincs mindenkinek párja... Nem juthat mindenkinek Ő."