2015. január 29., csütörtök

"Három éve láttam utoljára az arcod. Vajon meglátogatlak-e éjjelente az álmaidban, vagy nappal az emlékeidben? Vajon kísértem az óráidat, ahogy te az enyémeket, és vajon engem látsz-e, amikor őrá nézel? Hogyha van lelkünk, az a szerelmünkből van, amit nem halványít az idő és nem tép szét a halál."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése