2014. november 30., vasárnap

“Igazán attól fáj az ütés, kitől simogatást várnál, s nem adhatod vissza, mert rögtön belehalnál.”

2014. november 17., hétfő

"Te vagy a nagy rózsaszín vattacukor, a ragadós törökméz, a fahéjas cukros kürtőskalács a strandon, amikkel együtt járnak a darazsak."
"Ha választhatsz, megülsz a székeden, vagy táncolsz, remélem, a táncot választod."

Maya Angelou
"Te véletlenségből születtél annak, aki vagy; én magamtól lettem azzá, aki vagyok."

Beethoven
"Szokj hozzá, hogy akik igazán szeretnek, néha megkarcolnak."

Müller Péter
"A depresszió akkor jön elő, amikor az ember rádöbben, hogy egy csomó szerepet játszik, de senkit sem érdekel, hogy valójában ő kicsoda."

Feldmár András
"Előfordul, hogy nem értjük meg mások cselekedeteinek az okát. Mindenki megvívja a saját csatáját, amiről mi esetleg nem is tudunk."
"A továbblépés és a felejtés nem ugyanaz."
"A szemet könnyű átverni, de a szívet nehéz."

Al Pacino
"Érezted-e már, hogy menni lenne kedved, s mégis maradnál, ha engedné a sors?"
"Nincs a világon szomorúbb látvány egy megcsonkított léleknél. A lélekre nem létezik protézis."
"Mindent elsirattam. Mindent, amit utáltam magamban, mindent, amit elveszítettem az idők során, amióta abban a korban vagyok, hogy megértsem: van, amit örökre veszítünk el."

Anna Gavalda
"Az ember akkor öregszik meg, mikor mosolyog azon, amin valaha sírt, és nevet azon, amiért valamikor a fogát csikorgatta."

Móra Ferenc
"Melletted akarok felébredni reggelente, esténként téged akarlak látni a vacsoraasztal másik oldalán. Veled akarom megosztani a napjaim minden apró részletét, és hallani akarom a te napjaid részleteit is. Veled akarok nevetni, azt akarom, hogy amikor elalszom, te legyél a karomban. Mert te nem csak az egyik múltbéli szerelmem vagy. Te voltál a legjobb barátom, a jobbik felem, és nem tudom elképzelni, hogy ezt újra feladjam."

Nicholas Sparks
"Megcsókoltalak, megmutatni,
Hogyan kell nékem csókot adni.

Megfúltál, úgy öleltelek
Mutatni, hogy ölelj te meg.

És sírtam is, ölelve térded,
Mert tudtam, hittem, hogy megérted,

Bő könnyeim, a könnyü bért,
Mit értem ontsz, a könnyekért.

Eldobtam mindent – íme, lásd,
Hogyan lehet szeretni mást,

Kiért mindent százszor megadnál,
Ezerszer jobban önmagadnál.

Kész vagyok meghalni miattad,
Hogy élj, hogy meg ne halj miattam,
Ahogy hiszem, hiszen mutattad.

Ne tétovázz, ne félj, ne féltsd magad,
Csak az kap ingyen, aki ingyen ad.

Mondtam, szeretlek, mondd, szeretsz-e –
Mindössze ennyi volt a lecke,

Mindössze ennyi a titok,
De jaj neked, ha nem tudod.

Jaj néked, hogyha az egész
Szabály és példa kárbavész –

Jobb lett volna meg sem születni
Nékünk, mint egymást nem szeretni."

Karinthy Frigyes – Lecke

2014. november 4., kedd

"Előjött az ágyam alól a szörny, és most nekem panaszkodik, hogy fásult és depresszív, meg hogy már a félelem sem a régi."

Simon Márton
"Rá kell ébrednünk, hogy a szeretet nem mindig menti meg azokat, akikért küzdünk."
"Hiába változol, ha minden más ugyanolyan marad."
"Azt, hogy mit bír ki a test, mindig a lélek ereje határozza meg."
"Nehéz elengedni a dolgokat. Még akkor is, ha az, amit el kéne engedni, csupa tövis. Talán éppen azt a legnehezebb." 

Stephen King
"Meg lehet tanulni, hogy a megfelelő férfit szeressük? Persze. Inkább azzal van gond, hogy elfelejtsük a nem megfelelő férfit, aki csak úgy belépett az életünkbe, kopogtatás nélkül, mert arra járt, és látta, hogy nyitva az ajtó."

Paulo Coelho