"A férfi, aki napfénynél normálisan szeret, holdfénynél őrjöngően imád."

"Nélküle nem vagy más, csak puszta várakozás. Mert miatta gyorsabban élsz, erősebben élsz. Megrészegülsz, függésbe kerülsz az érzéstől, hogy kiegészítitek egymást. Mert a lelked mélyén mindig erre vágytál: a vérátömlesztésre, a szívátömlesztésre."

"Ez volt a védjegyem: keménynek maradni, mindenáron. Úgy éreztem, ha csak apró jelét mutatom a gyengeségnek, ha hagyom meginogni a sziklaszilárd eltökéltségem képét, elveszek."

"Nekem az kell, hogy nélkülözhetetlen legyek valakinek. Olyan kell, aki felemészti minden szabad időmet, határtalan egómat, segítőkészségemet. Aki az én szenvedélybetegem. Kölcsönös függőségem."

"Nem azért szerettem, mert illet hozzám. Csak úgy, szerettem."

"Még a legfeketébb szív is ver."

"Álomban mindig egészen enyém vagy.

S hiszem fönn is néha, hogy megcsókoltalak."

József Attila

"Azt mondtad, te is érzed ugyanazt a dolgot, hogy te is vonzódsz hozzám, hogy te sem vagy boldog. Hogy te is furcsának találod, hogy amikor más csókol, a szíved majd kiugrik, pedig épp rám gondol."

"Van ez a költői én, ami dolgozna bennem, a szobádban, a tévédben, ott kéne lennem. A szemedbe nézve szemenszedetten, azt hazudni, hogy már minden rendben."

"Aki engem választ, az lássa meg bennem azt a nőt, aki valójában vagyok."

"Ne ragaszkodj semmihez, és tiéd a világ. Igazából semmi sem tűnik el, csak tanít: az életre, arra, hogy ha valami a tiéd, veled marad. Sőt. El is tűnhet, de ha kell, rá fogsz bukkanni. Újra. Hagyd elveszni, visszatérni, és örülj, ha a kitérő után is vissza tud kerülni a helyére. Mert akkor az valóban a helye."

"A vágyat senki se tudja magához édesgetni. Vagy megvan a nőben, ami kiváltja, vagy nem. Vagy ott vibrált már az első tekintetben, vagy sohase létezett. Vagy azonnal érezzük a szexuális érdeklődést, vagy nem érzünk semmit."

"Egyszer majd megtanulod, rájössz, hogy ne akard mindenkire ráhúzni a szeretetedet. Nem kell az mindenkinek. Érezni fogod, hogy ki érdemli meg, és ki az, akinek szüksége is van rá. Tanuld meg nem osztogatni feleslegesen - egyébként is. Kinek van arra energiája?"

"Várunk a szerelemre. Elképzeljük az első csókunkat, az első szexet, az első "szeretlek"-et, de sosem képzeljük el az első csalódást. Talán azért, mert még elképzelni is túl fájdalmas. De ha úgy vesszük, igazán a szerelem fájdalma változtat meg minket."

"Nem lehet igaz szerelmet hazudni oda, ahol nincs, de nem is lehet tagadni a létezését ott, ahol van."

"Tanuld meg értékelni azt, amid van, mielőtt az élet megtanít értékelni azt, amid volt."

"Tagadhatod, harcolhatsz ellene, de én tudom, hogy mikor meglátsz, neked is egy űr tátong a szívedben. Elrontottuk, és ez mindkettőnknek fáj. De mosolyogjunk, és tegyünk úgy, mintha nem bántana. Valaha mosolyt akartunk csalni egymás arcára, most viszont könnyeket a másik szemébe."

"Ez nem arról szól, hogy ki bántott meg és ki tört le, hanem arról van szó, hogy ki volt ott, hogy megmosolyogtasson újra."