"Légy Önmagad! Sétálj a napos oldalon, hogyha az időnként még oly nehéz!

Színházban, templomban, moziban, boltban,

Az utcákon és a kék alagútban,

Taxiban, biciklin, mezítláb porban,

Izzadva, fázva, jóban-rosszban

Jó veled.

A folyóparton, térdig a vízben,

A víz alatt vagy a víz fölött éppen,

A híd alatt, mikor szegények leszünk,

A pálmák alatt, mikor gazdagok leszünk,

Jó veled.

Ezt én mondom, akinek elhiheted,

Aki tudja, hogy milyen volt nélküled.

Mert a szerelmem voltál, a szerelmem vagy,

A szerelmem leszel, és szeretve, szeretve vagy.

Munka előtt és munka helyett,

Mikor reggel az ágyban kávéhoz tejet,

Gömbölyödve és félig kinyúlva,

Évek óta és évek múlva,

Jó veled

Csőbe húzva, esőben, hóban,

Sírva vigadva, nyakig a bajban,

Álmodozva, úgy lassan szépen,

Akkor is, ha nem szeretsz éppen,

Jó veled."