"- Ne keljünk fel innen soha többé. Csak ülünk majd, és ölelem a kezed. Kinő a szakállam, aztán kihullik a hajam, és mi csak ülünk, és öleljük egymást.

- De én közben elhízom. Csúnya, kövér, öreg nő leszek, és akkor nem akarsz ölelni.

- Sosem leszel öreg. És én mindig kívánni fogom az ölelésed.

- Jönnek majd szebb nők, fiatalabbak. Először csak lopva mersz rájuk sandítani, aztán utánuk fordulsz, aztán majd fölkelsz és itt hagysz engem.

- Soha nem kelek föl mellőled. Csak most ne menj el."