2011. július 22., péntek

"Hiába gondolok minden percben a nevetésére, mégis némán hallom vissza az üres csendet. De ha a csönd már túlságosan is felülmúlja a nevetést, én már csak esetten nézek lefelé és suttogom magam elé: hiányzol..."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése