"Szédit a hallgatásod, mintha sziklafalról néznék szakadékba. A pillanat peremén állok s élet-halál döbbenetével a szivemben belekapaszkodom a mosolyodba, ha most szemed el nem ereszt e feszült csendben: talán zokogva, talán mosolyogva letalálok... végre letalálok..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése