"- Mennyire kedvelsz?

- Mint egy tavaszi macit?

- Tavaszi macit? (...) Az meg mi, a tavaszi maci?

- Hát sétálsz a mezőn át, egyedül, és egyszer csak eléd jön egy bársonyos szőrű, csillogó gombszemű, cuki kis medvebocs. És azt mondja neked: "Kis hercegnő, nincs kedved ma hemperegni velem egy kicsit?" Akkor összeölelkeztek, és egész nap csak hemperegtek a lóherével borított domboldalban, és rettenetesen jól szórakoztok. Csodás, nem?

- Isteni!

- Hát ennyire kedvellek."