"Kedves! Fogadj el, haraggal ne kergess,
ne bánd, ha néha hozzám küld lángod,
ne lázongj daccal érte. Nem tiéd
az akarat, felém mi hajít, se az emlék,
mely aranyköddel felhőzi be kerted,
hol vágyvirágok fájva fakadnak...
Én akarom ezt. Én akarlak."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése