"Otthonunk úgysincs még!
Hazánk a mindenség!
Mosolyod szórd hát szerte szét!

Itt leszek boldog csak!
Nem leszek többé rab!
Bár mosolyod rég börtönben tart!

Szemed a két ablak!
Lehunyod, mégsem vak!
Mosolyogj, s bent is él a Nap..."