2011. január 17., hétfő

"Csak egy újabb hír volt a sok között,
Hogy egy jó arc végleg elköltözött,
Pedig nem akart menni, én megesküszöm,
Csak átlőtték, átlökték a küszöbön,
Őt is, mint sok ezer mást,
És nem magyarázták az őrült húzást,
Jöttek, lőttek ez volt a dolguk,
Állati ösztön, az emberi sorsuk.
Mit mondjak, bénák a szavaim,
Ütni kéne egy nagyot most valamin,
De nem lesz jobb, megmarad a sokk,
Semmit se tehetek, ez nem túl sok,
Hát mondok egy imát, gondolok Rád,
Itt maradsz velem egy életen át,
Mert emlékszem most is mindenre,
Úgy néztem Rád, mint Istenre!"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése