"Gyászos ez a dal, éppen engem hív
Minden múlt idő, már nem tudom, mit súg a szél
Érzem, itt a vég, nem is kezdeném
Jön a sötétség, rám hull, érzem én
Sérült harcos, háború volt, gyorsan véget ért
Már nem lesz több remény, maradok én
Hisz nincsen sok esély.

Gyászos ez a dal, minden mindegy már
Ha volna még kiút, az nem visz sehová
Sehol egy fénypont, félni kell, hogy elnyel majd az éj
Feladnám, elég, mi jöhet még?

De jelet küld, reményt nyújt az égbolt
És a hang így szólt: csak tudd, hogy vár hazád
Ha ma hátra lépsz, az egész múltad elvész
Fel ne add tehát, és tudd, hogy vár hazád!"