2010. november 5., péntek

"Olyan furcsák vagyunk mi emberek, a lelkünk sír az ajkunk nevet. Egymásról azt hisszük, boldog talán, s irigykedünk minden szaván. Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog gondolatai tiszták, szabadok. S nem vesszük észre, hogy vennénk észre, hogy könnyei égnek csillogó szemében. Hazugság az egész életünk, hisz akkor is sírunk, ha nevetünk..."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése