"Ismerlek? Nem! Bár néhányszor úgy érzem, tudom ki vagy.
Szívem már sejti, ez az érzés felhevít és megint cserben hagy.
Mondd kérlek! Van még a boldogságra remény?
Vagy csak tátongó üresség marad az érzések helyén?
Rólad? Rólunk? Gondolataim csakis erről szólnak.
Emlékeimben még rémlenek képei, szépnek, s jónak.
Tudod? Vagy még csak nem is sejted?
Lehet, hogy érzéseid magas falak mögé rejted?
Erre gondolok naponta, bár érzem hamis az álom.
Noha hittem régen, ma már csak a rosszat látom."