"Fáradt nyugvással csak hagyom rohanni
S zokogva várok, hátha partot ér;
Még könnyem is van nékem; ó van annyi,

Hogy vezekeljek minden álmamér' -
És öntöm is sürűn, bőséggel, híven,
Míg tördelődik szirteken a szívem."

József Attila